67178. lajstromszámú szabadalom • Önműködő téglalevágógép

- .2 — A szalagsajtó szájdarabjából kijövő agyagszalag mindenekelőtt az (1) fagörgő­kön futó végnélküli (2) nemezszalagra jut. Súrlódása folytán az agyagszalag a (2) nemezszalagot mozgatja és vele a (3) szalagdobot forgatja. A (3) dob forgását a (4, 4, 5, 5) fogas­kerekek közvetlenül az utóbbi fogeskere­kek vízszintes tengelyére fölékelt két (6) csillagkerékre viszik át. E csillagkerekek bat-hat karjának végén (7) csuklórudak vannal^ forgathatóan megerősítve, melyek­nek másik vége, (8) görgők közvetítésé­vel, a gépállványhoz erősített vezető tes­tek (9) görbe hornyában vezetődik. Két­két szemközt fekvő (8) görgő középpont­jába, egyszerű feszítő szerkezetek segé­lyével, egy-egy (10) vágó drót van be­fogva. Az ag3r agszalag, ha elhagyja a (2) ne­mezszalagot, a három részből álló (11) csúsztató pályára jut és ezen a forgó (10) vágó drótok segélyével, fölülről lefelé, a kívánt vastagságú téglákra vágatik szét. A (11) csúsztató pálya középső részének hosszúsága a tégla vas tagság egész számú többszörösének felel meg és a (10) vágó drótoknak a (9) görbe hornyokban való vezetése olyan, hogy az alulról fölfelé mozgó (10) vágó drót a (11) csúsztató pályának a szalagsajtó száj darabjától el­fordított (bal) szélén, a tégláknak a csúsz­tató pálya másik (jobb) szélén a fölülről lefelé mozgó (10) vágó drót segélyével már előállított elválasztási helyein éri az agyagszalagot és a hézag mentén mozog fölfelé úgy, hogy egyenesen vezetődése folytán, az agyagszalagot többé nem érinti. Az elválasztott téglákat azután egy gyorsabban mozgó (12) szállító szalag veszi föl, mire azok az ennek végén lévő (13) leszedő lemezről könnyen leve­hetők. A vágó szerkezet által előidézett erő­veszteségek kiegyenlítésére és egyszer­smind az agyagszalag részleges teher­mentesítésére a (3) szalagdob (14) tenge­lye számára külön súrlódási tengelykap­csolóval ellátott szíjhajtást lehet elren­dezni (4. és 5. ábrák), melynek jellemzője az, hogy a (15) szíjtárcsát beállítható (16) spirálrugók (5. ábra) a (14) dobtengelyre fölékelt (17) menesztő tárcsához szorítják. Az ezáltal előidézett súrlódás a (16) spi­rálrugók feszültségétől függ és a szükség­hez képest beállítható úgy, hogy ponto­san meghatározott erőátvitel érhető el, mely az agyagszalag megtorlódását vagy elszakadását meggátolja és ezzel róla egyenlőtlen vastagságú téglák levágását lehetetlenné teszi. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő téglalevágó gép, vízszintes tengely körül, hosszukra keresztirány­ban, forgó mozgást végző vágó dró­tokkal, melyek olyan görbe vezetékek­ben vezetődnek, melyek az előre to­lódó agyagszalaggal együtt, a vágó­drótok görbe mozgási pályája dacára, egyenes vonalú, az agyagszalag hala­dási irányára merőleges vágást idéz­nek elő, azáltal jellemezve, hogy mind­egyik vágó drót, egy körülfordulása alatt, az agyagszalagot csak egyszer, fölülről lefelé, vágja át és ezzel — ellentétben az ismert önműködő tégla­levágó gépeknél eddig szokásos, a téglák hosszirányában eszközölt vá­gással — a téglák keresztirányában, a kívánt vastagságban vágja le az egyes téglákat az agyagszalagról. 2. Az 1. pontban igényelt gép foganato­sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a vágó drótokat csuklórudak tartják, melyeknek a dróttal ellátott vége a görbe vezetékben vezetődik, míg másik vége forgó csillagkerekek kar­jainak végéhez van csuklósan erő­sítve. 3. Az 1. pontban igényelt gépnél a vágó szerkezetben föllépő erőveszteségek kiegyenlítésére és egyszersmind az agyagszalag tehermentesítésére szol­gáló súrlódási tengelykapcsoló, azáltal jellemezve, hogy a szíjtárcsát után­.állítható spirálrugók nyomják egy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom