67144. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép

- 232 segélyével két, (4) és (5) térre van osztva, melyek egymással összeköttetésben álla­nak, és melyek közül az egyik a (2) tüzelőanyagfúvóka meghosszabbításába eső hüvelynek belső teréből áll, míg a másik teret a (3) hüvelyt körülvevő gyű­rűs tér alkotja. A (3) hüvely oly közel ér a (2) tüzelőanyagfúvókához és az elő­exploziókamra felső falához, hogy a (4) és (5) terek között csak egy szfik össze­kötőcsatorna marad fön. Az 1. ábra sze­rinti foganatosítási példánál a két kamra tér között csupán ezen összekötőcsator­nák létesítenek kapcsolatot, míg a 2. ábra szerinti foganatosítási példánál e célból a (3) hüvelyben még (6) nyílások is van­nak kiképezve. Az 1. ábra szerinti kivitelnél az elő­explozíókamra (4) tere a hengertérrel szabadon közlekedik, míg a 2. ábra sze­rinti foganatosítási alaknál a (3) hüvely fenékkel van ellátva, melybe egy (7) por­lasztó van becsavarva; ez egyenes hossz­menti (8) csatornákkal bír, melyeket a (3) hüvely belső falán kiképezett, ferdén vagy csavarvonalban haladó (9) csator­nák kereszteznek, miáltal e helyen a tüzelőanyagnak elporlasztását érjük el. E csatornák a (3) hüvely fenéklapján kiké­pezett, belülről ferdén kifelé haladó (lo) nyílásokba torkolnak úgy, hogy a tüzelő­anyag minden irányban fecskendeztetik az égési tér levegőjébe. Az exploziókamra (4) és (5) tere kö­zötti — egy vagy több — összekötő­csatorna keresztmetszete kisebb, mint a -{4) teret az (1) hengertérrel összekötő -csatorna, vagy csatornák keresztmetszete. Üzemben a tüzelőanyag közvetlenül a munkalöket előtt, ha az előexploziókam­rában a hőmérséklet a levegőnek kom­pressziója folytán a gyuladási hőmérsék­letre vagy .még e fölé emelkedett, a (2) fúvókán át befecskendeztetik. A beveze­tett, finoman szétosztott tüzelőanyag a befecskendezés pillanatában meggyúl, és már a (4) térben részben elég. Az ezál­ial létrehozott túlnyomás a tüzelőanyag egy részét az (5) térbe hajtja, míg másik, nagyobb része az (1) hengertérbe jut és ott tökéletesen elég. A (4) és (5) terek közötti — egy vagy több — összekötő­csatorna keresztmetszetének megfelelő méretezésével elérhetjük azt, hogy az (5) térbe hajtott tüzelőanyag az ezen térben levő levegővel tökéletesen elég, még akkor is, ha a gép legnagyobb terhelés alatt áll. A 2. ábrán föllüntetett elrendezésnél a (6) nyílások segélyével az előexplozió­kamra két tere között gyors nyomás­kiegyenlítődés jön létre. Ha a nyomás a (4) térben az (1) hen­gertérben uralkodó nyomással vált egyen­lővé, az (5) térben levő, nagy nyomásra komprimált égési gázok a (4) térbe és onnan az (1) hengertérbe áramlanak át, miközben a (4) térben, valamint a csa­tornákban visszamaradt tüzelőanyagot magukkal ragadják, mire az az (1) hen­gertérben tökéletesen elég. Az előexploziókamrának kettéosztása a találmány keretén belül egyéb módon is eszközölhető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Folyós tüzelőanyaggal dolgozó égési erőgép, melynél a hengermunka- vagy égésitere állandóan egy előexplozió­kamrával közeledik, melyben a tüze­lőanyag gyújtása az égési levegőnek a gyuladási bőméi*sékletig való kom­pressziója által eszközöltetik és a kamrában végbemenő előexplozió a tüzelőanyagot a henger munkaterébe hajtja, jellemezve azáltal, hogy az elő­exploziókamra két térre van osztva, melyek közül az egyik a tüzelőanyag­fúvóka meghosszabbításába esik és az égési térrel kapcsolatos, míg a má­sik tér az elsővel egy vagy több csa­torna által kapcsolatos, melyeknek keresztmetszete kisebb az első teret az égési térrel összekötő csatorna vagy csatornák keresztmetszeténél. 2. Az 1. igénypont szerinti égési erőgép foganatosítási alakja, jellemezve azál­tal, hogy az előexploziókamra két (4—5) terét összekötő egy vagy több

Next

/
Oldalképek
Tartalom