67132. lajstromszámú szabadalom • Mesterséges láthatás
ható föl. A függélyes alkotó mindaddig nem vált ki előnyomulási mozgási, míg a mozgó rendszer súlypontja pontosan a rendszer függélyes tengelyén belül helyezkedik el. A (8—8) tengely irányában fekvő egyik vízszintes alkotó a pörgettyűtörvény értelmében a tükröt a (8—8) tengely körül fordítja, míg a (6—6) tengely irányában lévő harmadik alkotó ezen tengely körül való fordítást létesít. Mint említettük, a mozgó rendszer súlypontja csak igen kevéssel fekszik a (8—8) tengely fölött. A nyomás azon alkotója tehát, mely a (6 — 6) tengely irányában működik és a nem futó pergettyűt a (8 — 8) tengely körül fordítaná, csak megfelelő kisebb emeltyűkarral kapaszkodik a pörgettyűbe. A futó pörgettyűnek a (6—6) tengely körül ily módon kiváltott fordítása tehát szintén igen csekély marad és ezenkívül oly lassan megy végbe, hogy a pörgettyűt időközönként iránytváltoztató nyomások, például a hajó dülöngései úgyszólván nem befolyásolják. Más az eset azonban esetleges nyomások azon alkotójánál, mely a (8 — 8) tengely irányában hat a pörget tyűre. Ez nz alkotó nagyobb emeltyűkarral kapaszkodik a mozgó rendszerbe és ezt a (8 — 8) tengely körül nagyobb kilengésre készteti. Minthogy azonban, mint említettük. a megfigyelendő csillag a (8—8) tengely irányában fekszik, ennélfogva, az egyenlet csak a hibaszög kosinusát tartalmazván, nem lép föl lényeges mérési hiba, ha a tükörnek a (8 — 8) tengely körüli forgása nem túlságos nagy. Más szóval, a tükör a (6—6) és (8—8) tengelyeknek különböző magasságokban való ágyazása folytán két különböző pontossági fokot kap, és pedig a megfigyelési irányban egy igen nagy és az erre merőleges irányban, melyben a pontatlanságok elkerülhetetlenek, kevésbé nagy pontossági fokot. A mozgó rendszer súlypontjának az egyik síkban mélyen való elhelyezkedése által azonban a pörgettyű tökéletes előnyomulásának periódusa jelentékenyen megrövidíttetik. A periódus ugyanis futó pörgettyű mellett azon mértani közepessel egyenlő, amelyet azon lengési tartamból kapunk, amellyel a pörgettyű akkor bírna, ha mindkét kardanikus tengely egy magasságban feküdne a (6—6) tengellyel, és azon lengési tartamból, mely akkor érvényes, amikor mindkét kardantengely a (8 — 8) tengely magasságában fekszik. A leírt elrendezés által tehát aránylag gyorsan belengő pörgettyű állíttatik elő, anélkül, hogy pontossága a rendkívül lassan lengő pörgettyű megölt visszamaradna. Az új elrendezés által azonban még egy további jelentékeny előnyt érünk el. Ismeretes, hogy egy inga annál pontosabban áll be a függélyesbe, minél mélyebben fekszik a súlypont a fölfüggesztési pont alatt, mert ebben az esetben az élekben való súrlódás, vagy csekély gyártási hibák annál kisebb hibaszöget eredményeznek. A megadott szerkezetnél már most u súlypont sokkal mélyebben fekszik a (6—6) élek alatt, mint a (8—8) élek alatt. A tükör tehát a vízszintes síkban pontosabban merőleges a (6 — 6) élekre. A vízszintes sík adja azonban azt nz irányt, amelyben a tárgynak a láthatár fölötti magassága mérendő. Kzenkívül a rövidebb lengési tartam előnye a már ismert szerkezetekkel szemben különösen azáltal érezhető, hogy a föntleírt fékberendezés a pörgettyűt nehány lengés után a függélyesben nyugalomba hozza. Ha már most a pörgettyű egy egész lengése részére az idő rövid, akkor a motor megindításától egészen a készülék üzemre kész állapotának eléréséig terjedő idő jelentékenyen kisebb lesz, mint lassan lengő pörgettyűknél. A leírt kiviteli alak helyeit más elrendezések is foganatosíthatók, hogy a mozgó rendszer a találmány értelmében a két kardantengelyhez viszonyítva különböző lengési időket kapjon. így pl. a kardanikus tengelyek egy- és ugyanazon síkban és a mozgó rendszer súlypontja a tengelyek metszési pontja alatt meglehetős mélyen fekhetik; ebben az eseiben
