67132. lajstromszámú szabadalom • Mesterséges láthatás
Megjelent 1915. évi j uni us lió 11-én, MAGY. KIR. SZABADALMI Jgffií HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 67132. szám. VH'a. OSZTÁLY. Mesterséges láthatár. ANSCHÜTZ & C° CÉG KIEL/M NEUMÜHLBEN. A bejelentés napja 1914 február hó 25 Hajózásnál a hajó földrajzi helyzetének meghatározására rendszerint égitesteknek a láthatárhoz képest való magassági szögét mérik. Ha a természetes láthatár nem figyelhető meg, akkor úgynevezett mesterséges láthatárt vesznek segítségül. Az utóbbi rendszerint folyadékfölszínből áll, azonban számos kísérletet végezlek már oly pörgellyűkészülékekkel is, melyeknél a forgástengely függélyes és a súlypont az alátámasztási vonal fölött vagy alatt, vagy ebben magában fekszik. A folyadékfölszin a földsúly és a pillanatnyi gyorsulási nyomás eredőjére merőlegesen igyekszik beállni úgy, hogy az csak teljesen nyugodtan fekvő hajónál használható. A pörgettyűkészüléket kevésbbé befolyásolják a hajómozgások, mert az egyedüli gyorsulási nyomás csak igen csekély ■kilengést eredményez és az ellentétes irányú gyorsulási nyomások egymást a pörgettyű egy egész előnyomulási periódusa alatt kiegyenlítik. A szükséges pontosság elérésére hosszú előnyomulási periódus választandó, mely célra a súlypontot az alátámasztási ponthoz lehető közel kellene vinni. Az ön-előnyomulás által okozott hibák ike. Elsőbbsége 1913 március hó 5-ike. kiküszöbölésére egy fél előnyomulási periódus után minden megfigyelés megisméilendő. Ehhez azonban lehető rövid előnyomulási tartam kívánatos, ami a súlypont és az alátámasztási pont között lehető nagy távolságot tételezne föl. Az" edíügismert készülékek hátránya már most az. hogy a két egymással ellentétes követelménynek csak egyikével számolnak. Jelen találmány azáltal igyekszik e hátrányt elkerülni, hogy a mesterséges láthatár két egymásra merőleges síkban különböző pontossági fokokat kap és oly módon rendezíetik be, hogy a legnagyobb pontosság síkja a megfigyelendő égitest irányába forgatható. Szerkezetileg azálta1 'rjük ezt el, hogy a két kardantengely a súlypont fölött különböző magasságokban fekszik és az egész készülék olymódon forgatható, hogy a súlyponthoz közelebb eső kardantengél}’’ mindenkor a megfigyelési irányba vihető. Az ezen tengelyt illetőleg működő gyorsulási nyomások tehát rövid emeltyűkarba kapaszkodnak, miért is csak csekély előnyomulási mozgást idéznek elő. Az utóbbi a pörgeltyűtörvény értelmében a megfigyelési irányra merőleges kardantcngely körül, tehát abban
