67119. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gyémánt csiszolására

Meg-jeleiit 1915. évi június hó 7-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 67119. szám. XH/f. OSZTÁLY. Eljárás és készülék gyémánt csiszolására. STERN-COLEMAN DIAMOND MACHINE COMPANY CÉG NEW-YORKBAN. A bejelentés napja 1914 junius hó 6-ika. Gyémántok csiszolásánál jelenleg rendszerint úgy szoktak eljárni, hogy a gyémántot a csiszolószerszámban íémmaszszába ágyazzák ennek félig megolvasztott állapotában, mimellett a fémmassza egy kis tartányban vagy tartóban van elhelyezve. A gyémántot a fém megszilárdulása után rögzíti. Ezen eljárásnak az a hátránya, hogy á fémet időnként újból meg kell lágyítani és a gyémántot más helyzetbe kell beállítani oly célból, hogy felületének más részét lehessen csiszolni, mert a gyémánt összes részeit, amelyek ővvonalának egyik oldalán fekszenek, egyidejűleg megmunkálni nem lehet. Javasollak már a kőnek fogókészülékben való rögzítését is, azonban ezt a készüléket csak igen nehezen lehet úgy beállítani, hogy az a követ a kellő szög alatt tartsa. A gyémántnak csiszolás közben más drágakövekkel szemben való nehéz fogvatarthatása abban leli magyarázatát, hogy a gyémánt rendkívüli keménysége igen nagy nyomás kifejtését teszi szükségessé, amiből igen nagy súrlódás és ennek megfelelő mérvű hőfejlődés származik. A jelen találmány egyrészt az eljárás tökéletesítését célozza és másrészt oly új készülék előállítását gyémántdaraboknak csiszolás közben való fogvatarlására, Hogy elkerültessenek az eddigi eljárás említett hátrányai. Különösen célja a találmánynak lehetővé tenni azt, hogy a gyémánt ővvonalának (vagyis a tartó hossztengelyére merőleges síkban fekvő legnagyobb keresztmetszet határvonalának) egyik oldalán fekvő összes felületeket a gyémántnak a tarlóban való meglazítása, ±11. a tartó oldása nélkül lehessen csiszolni. Ilykép elkerülhetők az igen nagy gyakorlatot és gondosságot igénylő újólagos beállítások. E cél elérésére a találmány szerint a követ a tartón oly ragasztóanyag segélyével rögzítjük, amely a követ fogva-t tartja anélkül, hogy azt a ragasztóanyagba nagyon mélyen kellene beágyazni. Minthogy azonban a közönséges ragasztóanyagok nem birják ki a csiszolásnál föllépő magas hőmérsékletet, a találmány szerinl úgy járunk el, hogy vagy a ragasztóanyagot választjuk meg azon hőmérsékletnek megfelelően, amelyet el kell viselnie, vagy pedig a hőmérsékletet megfelelően szabályozzuk. Mindkét eset-