67091. lajstromszámú szabadalom • Vontatókoszorú járművek kerekei számára
a tagok (Í8) részébe van sűlycsztve. A (35) részek (39) nyílásokkal vannak fölszerelve, amelyeken keresztül az egyes koszorútagok közé belépő homok vagy kavics kihullhat. Az előbbi kiviteli alakhoz hasonlóan alkalmazott fémszalag végei egymással (40)-nél össze vannak kapcsolva olykép, hogy a szalag eltávolítható és ezáltal a koszorúnak a jármű kerekekre való szerelése és azokról való eltávolítása megkönnyítletik. Ezen kiviteli alaknál az egyes tagoknak karjai és maguk a tagok is épúgy, mint a fentebb leírt kiviteli alaknál előnyösen nagy szilárdságú és tartósságú mangánacélból készülnek, a (37) sarut pedig előnyösen fémből sajtoljuk. Az 5. és 6. ábrán oly kiviteli alak látható, amelynél az egyes tagok egy (41) belsőrészből és egy (42) külsőrészből állanak, mely utóbbi (43) karral és (44) kaposzkodósaruval van ellátva. A tagok egyes részeinek egymással szembenfekvő fölületei hullámos (45) hornyokkal vannak -ellátva, amelyekbe az egyes tagokat egymással összekölő végnélküli hajlékony (46) sodronykötelek vannak behelyezve. A tagok egyes részeit rövid (47) csapok foglalják össze, amelyek a sodronykötelek két oldalán hatolnak keresztül a tagrészeken. Emellett a koszorútagok belső fölülete hasonlóan a 2. és 3. ábrán látható kiképzéshez, a kerékfogak fölvételére szolgáló nyílásokkal van ellátva. Hogy a koszorú belső fölülelél a lehetőség szerint folytonossá tegyük és ezáltal idegen anyagoknak az egyes tagok közé való behatolását meggátoljuk, a tagok egyik végén (48, 49) mélyedéseket alkalmazunk, amelyekbe a szomszédos •tagok végeinek (50, 51) nyúlványai fekszenek bele (2. ábra). A 7. és 8. ábrán a találmány tárgyának további kiviteli alakja látható, amelynél az egyes tagok egy (53) híd által összekapcsolt (52) szárnyakból állanak, amelyeknek belső fölülete lapos, külső «(54) fölülete pedig domború, mimellett •az egymással szomszédos (53) hidak között (55) nyílások vannak alkalmazva a fogazott kerekek fogainak fölvételére. A lapos fémszalagok a domború (54) földietekre fekszenek föl és azon (56) csapok segélyével vannak rögzítve, amelyek páronként vannak az egyes szárnyakban elrendezve és megfelelő (57) alátétlemezekkel birnak. Az (52) szárnyak (58) karokkal függenek össze, amelyek alsó végükön (59) sarukat hordoznak. Ezen saruk harántirányú (60) kapaszkodóbordákkal vannak fölszerelve, melyeket a saru anyagából képezhetünk ki, mint az a 8. ábrabeli metszeten látható. Ezen kiviteli alaknál az egyes tagok csupán egy részből állanak és a végnélküli fémszalagok a tagok külső fölületéhez vannak rögzítve, míg a tagok belső fölülete az ellentámasztó görgők koszorújára támaszkodik, amely ezen fölület és a váz között van elrendezve. A (14) bakban egy (61) tömb van középrészével ágyazva, amely mindkét végén egy-egy (62) ellcntámaszgörgőt hordoz, amelyek a koszorú fölső részének alátámasztására szolgálnak és a koszorú ezen részének behajlását gátolják. A találmánybeli vontatókoszorú a jármű mindkét vontatókerekén alkalmaztatik és ennek megfelelően a leírt berendezést a vázzal és a hajtókerekekkel együtt a jármű hajtótengelyének mindkét oldalán rendezzük el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vontatókoszorú, amelynek kapaszkodótagjai a talajba kapaszkodó kiugrásokkal vannak ellátva, azáltal jellemezve, hogy a koszorútagok belső és külső sínekből állanak, amelyek a közöttük rögzített hajlékony (27) sza* lagok által vannak egymással összekapcsolva. 2. Az 1. igénypontban védett vontatókoszorú kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a hajlékony szalagok a koszorútagok széleihez vannak erősítve, mimellett a szalagok között rés van
