67017. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyersolaj kezelésére

— 2 — dóan kb. 340° C. hőmérsékletet tart fenn, | hogy az olaj illóvá tétessék és az aszfalt­maradék az illórészektől elválasztassék, anél­kül azonban, hogy ezáltal elkokszolódás kö­vetkeznék be. A hőmérsék leolvasására a (4) összekötödarab egyik végén lévő piro­méter szolgál. Az a csőből kiömlő folyadék a (33) összekötőesőbe jut, amely cső az első (D) kondenzátorba és ebből sorban az (E, F, G, H, J) kondenzátorokba vezet. Elő­ször a nehezebb fajsúlyú olajok konden­zálódnak és a könnyebbek egyik konden­zátorból a másikba folynak. Az aszfalt­maradék a (d)tartányba lecsapolható, ahová vagy egészen tisztán, vagy pedig tisztát­lanul lép át. Egészen tiszta aszfaltot akkor kapunk, ha a (34) szelepet elzárjuk és ezáltal a (D) kondenzátort egészen kikap­csoljuk, mialatt a (33) szelepet kinyitjuk, hogy a könnyebb alkatrészek keresztül foly­hassanak. Ha azonban a (34) és (35) szele­pet kinyitjuk és a (36) szelepet elzárjuk, a (D) kondenzátort pedig több egységgel meg­nagyobbítjuk, akkor ezáltal a (d) tartányban az aszfaltmaradék tulajdonsága is megfele­lően megváltozik. Minden kondenzátor több (16) egység­ből áll és fönt, valamint lent a (18) és (19) födőkkel van lezárva, melyeknek csavar­menettel ellátott (20) karimája különböző egységekkel való Összeesavarolására szol­gál. Az egységeknek egymáshoz való fog­lalására a csavarmenettel ellátott (21) gyű­rűk szolgálnak. A (19) alsó födőre a (15) könyökcső csatlakozik, míg a (18) fölső födő a (17) ívcsővel van összekötve. Ez az ívcső rövidebb (29) csődarabokban folyta­tódik, amelyek egymással a (30) karimák által vannak összekötve; ezen csövek ké­pezik az egyik kondenzátornak a másikkal való összekötését. A kondenzátorokban a (22) és (23) leme­zek vannak fölváltva egymás fölött elren­dezve. A (23) lemeznek (25) nyílása van, míg a (22) lemez sugárirányú hasítékokkal van ellátva és a hasítékokból kicsákozott (24) bádogdarabok fölváltva föl és lefelé vannak hajlítva, hogy a (23) lemezeknek támaszként szolgáljanak. Ily módon a gő­zök a kondenzátorokban hullámalakú utat kénytelenek megtenni. A kondenzált folya­dék ezen lemezekről a (15) összekötődara­bokba csepeg és a '(28) csapok kinyitása által a (26) csövekből lecsapolható. A kondenzátoroknak a (16) elemekből való összeállítása és a (29) összekötőcsövek tagoltsága folytán az egész sor minden egyes kondenzátorja tetszés szerint meg­hosszabbítható vagy rövidebbre vehető. A meghosszabbítás alkalmas tetszés szerinti nehézségű vagy más tulajdonságú nyers­olajak kezelésére, továbbá a nyersanyagok kezelésére, továbbá a nyersanyagok tetszés­szerinti fokra való finomítására. A végtermék (gazolin) a (J) lepároló retortán keresztül vezethető. Az egyetlen (d) tartány helyett kettő is használható. Mindegyik ily tartánynak elég nagynak kell lennie, hogy egy 24—36 órás üzem aszfaltmaradék termékét folvehesse. Azon idő alatt tehát, míg az egyik tartány megtelik, a másik tartány aszfalt tartalma utóeljárásnak vehető alá úgy, hogy a re­torta állandóan üzemben tartható Az utóeljárás körülbelül a következő: Az aszfalt a (d) tartányba a retorta hő­fokánál kb. 40° C.-nál kisebb hőfokú álla­potban folyik be, és e tartányban 8—24 óra hosszáig marad, a kezelendő olaj összeállí­tása, vagy a különböző tulajdonságú aszfal­tok szerint. Ezen utóeljárás által az aszfalt­maradék oxidálódik és ennek folytán szí­vóssága nagyobb lesz, tehát oly tulajdon­ságra tesz szert, amellyel eredetileg a retortából való kiömlés alkalmával nem bírt. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás a nyersolaj aszfaltmaradékainak vagy egyéb alkatrészeinek eltávolítására és az olaj illó részeinek kondenzálására, jellemezve azáltal, hogy az olajat szét­porlasztjuk és nyomás alatt egy retor­tába vezetjük, melynek hőfoka az asz­faltmaradék kokszolódási hőfoka alatt van, a maradékot pedig a folyadékból az üzem megszakítása nélkül lecsapoljuk és a könnyebben illó részeket különböző hőfokoknál kondenzáljak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom