67001. lajstromszámú szabadalom • Szívóhatású légtelenítéses gőzfűtési berendezés

fölwelegítése azonban a fűtés gazdasági hatásfokát nagyon károsan befolyásolja, nagy gőzfogyasztást, következésképen tüzelőanyag pazarlást jelent, mimellett állandó ellenőrzést igényel. A gőzfűtésnek a «meleg» állásban mutatkozó mindezen hátrányait a jelen találmány tárgyát képező szívóhatású légtelenít.éses gőzfűtési berendezéssel teljesen kiküszöböljük azáltal, hogy a fűtőtestekben ál- ! landó gőzkeringést létesítünk s így a fűtőtesteknek üzemzavarok nélküli állandó melegentartását biztosítjuk. A találmány tárgyát képező berendezés lényegében azon a fölismerésen alapul, hogy áramló fluidumot vezető csövekben az egyes fluidumszálak sebessége különböző, nevezetesen a cső kerületén a falak súrlódása okozta fékezőhatás következtében kisebb és befelé a cső geometriai központja felé, ahol fluidumszál fluidumszálon súrlódik, fokozatosan növekedik. Ezen jelenséget oly értelemben hasznosítjuk, hogy a fűtőtestbe a főgőzvezeték kerületéről vezetjük be a gőzt, míg az elvezetést a főgőzvezeték közepéig. érő, a legnagyobb sebességű gőzszál közelében a főgőzvezetékbe torkolló vékonyabb csövön át létesítjük oly módon, hogy az ezen vékonyabb cső szájnyílása előtt nagyobb sebességgel tovaáramló gőz a fűtőtestből jövő gőzre és csapadékvízre szívóhatást gyakorol és ezáltal a fűtőtest gőzbevezetése és elvezetése között állandó nyomáskülönbséget, következésképen folytonos keringést biztosít. A találmány tárgyát képező berendezés példaképen vett foganatosítási alakja, mint gőzfűtéshez való légtelenitéses körtolattyú vau föltüntetve. Az 1. ábra a kocsisor alatt végig haladó főgőzvezetés a rákapcsolt körtolattyú elölnézete, illetve metszete a körtolattyú forgó részének és zárókupakjának eltávolítása után, a 2. ábra a főgőzvezeték és körtolattyú fölülnézete, illetve vízszintes metszete, a 3. ábra a körtolattyú forgórészének metszete és a 4. ábra a forgórész nézete a 3. ábra baloldaláról nézve, az 5. ábrán a forgórészt működtető orsó és annak kúpos csapalakú része külön oldalnézetben van föltüntetve, a 6. ábra az 5. ábra VI—VI vonala mentén vett keresztmetszet, míg a 7,, 8. és 9. ábrákon a körtolattyú helytálló és forgórészében kiképezett nyílások, | valamint a forgórészt működtető csapban kiképezett furat viszonylagos helyzetei kisebb léptékben a szabályozó körnegyed, ill. a körtolattyú «hideg» légtelenítés és meleg állásaiban vannak föltüntetve. A főgőzvezeték (l)-el, a körtolattyú álló része (2)-vel, forgórésze a (3)-al, a forgórészt lefödő, lecsavarható kupak (4)-el, a forgórészt az állórész tükörlapjára szorító csavarrúgó (5)-el, a körtolattyú (2) állórészének a fűtőtesthez vezető a rajzon nem ábrázolt beáramlóvezetékéhez csatlakozó fölülete (6)-al és a fűtőtestből jövő vezetékhez csatlakozó fölülete (7)-el van jelölve. A körtolattyú (3) forgórészének elforgatását a kúpos csapalakú (9) résszel ellátott, a (2) állórészben tömítően ágyazott és négyszögletes (11) fejrészével a (3) forgórész négyszögletes (12) üregébe nyúló (8) orsó létesíti (5. és 6. ábra), mely a ráékelt (10) kar útján a kocsi belsejében lévő szabályozókörnegyed emelőrúdjával van összekötve. Az 1. ábrán a (10) kar a «meleg» állásban vau föltüntetve, amelyből az óramutató járásával egyirányban 45°-al elforgatva a körtolattyú (3) forgórészét a «légtelenítés» és további 45°-al elforgatva a «hideg» állásba hozza. Az 1. ábrán a körtolattyú (2) álló részében kiképezett csatornák erőteljes szakadozott vonalakkal vannak föltüntetve, míg a tolattyú tükörlapjába torkolló, látható végnyílásaik telt vonalakkal vannak jelölve. Az (1) főgőzvezetőcső oldalfalában kiképezett (13) nyíláshoz a körtolattyú (2) állórészének kúpos (14) toldata gőztömítően csatlakozik. A (14) toldatból a (15) gőzbevezetőcsatorna indul ki és a körtolattyú (2) állórészén áthaladva a tükörfölület (151

) hasitékában végződik. A (6) csatlakozófölület-