66992. lajstromszámú szabadalom • Univerzális hangmérő

juk meg, hogy az egy oktávnak megfelelő abscissaszakasszal legyen egyenlő. Minthogy ezek a sorok az összes oktávok számára természetesen egyenlők, ilyképen az egy­mástól egy oktávval különböző hangmagas­ságok a henger egyik alkotójának pontjaiban fekszenek, vagyis a kifejtés által nyert csavarvonalnak minden egyes menete egy­egy oktávot tüntet föl; világos, hogy az egyúttal igen szemléltető képet nyújt, külö­nösen, ha a henger függélyesen van állítva. A különböző hangok, bármely hangrend­szerhez is tartozzanak, könnyen föltüntethe­tők, illetve létrehozhatók. Ha pl. a 12 foko­zatú, egyenlő rézgésű temperált hangsort akarjuk föltüntetni, úgy az alapkört meg­felelően egyenlő részekre kell osztani, mire a.z osztáspontokhoz tartozó hengeralkotókat meghúzzuk. Ezeknek az exponenciális csa­varvonallal való metszéspontjai az összes oktávokban való egyes hangokat adják meg-Ezen hangsor mindén egyes hangjának fönt­említett helymeghatározása, a dobhenger el­forgatása által történik, miáltal az egyes hangoknak megfelelő alkotók váltakozva és kívánságunk szerint a húr alá kerülhetnek. A rajz egy ezen eset szerint beosztott műszert tüntet föl. Az 1. ábra a műszer föKilnézete és a 2. ábra ugyanannak harántmetszete. A (Z) hengerdob fölött a henger alkotó­jának hossza mentén kifeszített (8) húr van •elrendezve, mely a (w) hangszerszög segé­lyével a kellő feszültséget nyeri. Az összes részek (K) szekrényben vannak ágyazva és a dobhenger a (k) forgattyú segélyével for­gásba hozható. A hengeren a hangsort föl­tüntető (E) görbe van fölrajzolva. A húr projekciójának a hengerköpenyen levő expo­nenciális csavarvonallal való mindenkori metszéspontja a viszonylagos hangmagassá­got, illetve annak reciprok értéke által a húrhosszat adja meg. A föntebb említett módon már most a megkívánt hangnak létre­hozása teljes tisztaságban következhetik be. Emellett az (S) húrnak a megkívánt arány­ban való közvetlen megosztására a henger­fölületről kiálló támasztóléc gyanánt szol­gáló részt (pl. bordát vagy máseffélét) alkal­mazunk a hengeren a görbe vonal mentén és ilyképen a hengernek mindenkori hely­zete szerint a megfeszített húr a támasztó­léc gyanánt szolgáló rész (drót) által, az illető hangmagasságnak megfelelő arányban elosztatik úgy, hogy ha az rezgésbe bozatik, a hang közvetlenül hallhatóvá válik. Természetes, hogy mint fent emiitettük,­egy nem temperált hangrendszerhez tar ozó hangot is, a hengeralkotók megszerkesztése segélyével a görbén hasonló módon föllel­hetünk. Az alapkör ebben az esetben ezen rendszer szerint, pl. a Pythagoras-féle vagy természetes hangrendszernek megfelelő (egyenlőtlen) részekre osztatik és az alkotók ekkor a görbét oly pontokban metszik, me­lyek ezen rendszer hangjainak felelnek meg. A leírt készülék tehát az általános, elvont hangrendszert, valamint az összes tény­leg létező hangrendszereket igen szemlél­tető módon érzékeli, minthogy úgy a perio­dicitás, mint a húrhosszak nagysága, vala­mint a relatív hangmagasságok nagysága közvetlenül bemutatható. A készülék további célja abban áll, hogy konstans intonációval biró hangszerek (zon­gora, harmónium stb.) abszolút helyes han­golását eszközölhessük. Ez azért fontos, mert miként ismeretes, az egyenlő rezgésű tem­perált hangrendszerhez tartozó hangok a hallás által nem állapíthatók meg egysze­rűen, minthogy a hallásnak mindig az az irányzata van, hogy a természetes hangot a temperált helyére tegye. A készülék se­gélyével viszont ezek a hangok matematikai pontossággal megállapíthatók. A készülék segélyével továbbá a markolatfák teljesen pontosan beállíthatók anélkül, hogy emellett a hallásra kellene bízni magunkat. Ez a henger által megadott távolságoknak egy­szerű projekciója vagy lemérése útján törté­nik. Ezen utóbbi körülmény^ különösen hú­ros hangszerek gyártásánál fontos. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Univerzális hangmérő, jellemezve forgat­ható hengeres dob által, melynek köpeny­fölületén az általános elvont hangrend-

Next

/
Oldalképek
Tartalom