66984. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázokhoz kevert idegen anyagok vagy gázok összetétel-különbségeinek kimutatására

sípot mindegyik esetben válaszfallal látjuk el, mely a síp rezgésterét fölosztja. Az összehasonlító sípnál nincs szükség ezen berendezésre, ha a csövében levő gáz a fuvó gázzal egyazon összetételű. Azonban ez esetben is előnyős az összehasonlító sípot is membránnal ellátni. Az ismert eljárásoktól való eltérés abban áll, hogy mindkét sípot ugyanazon gázárammal szólaltatjuk meg. Emellett figyelemmel kell lenni arra, hogy a két síp hőmérsékletkülönbségei is ugyanazon hatással járnak, mint a gázok vegyi összetételének különbségei. Hasonlóképen, habár nem is elvileg, azonban gyakorlatilag figyelembe veendők a nyomáskülönbségek is, minthogy a síp hangmagasságát a válaszfal feszültségének váltazása befolyásolja. Ha csak vegyi összetételi eltéréseket akarunk fölismerni, akkor arról kell gondoskodni, hogy a nyomás és hőmérséklet a kísérleti síp elzárt gázterében ugyanazon értékű legyen, mint az összehasonlító sípban. Ennekfolytán a kamrát pl. kis rugalmas zsákkal kötjük össze vagy a kamrához nyitott kapillárist csatlakoztatunk, mely annyira szűk, hogy a használati tartam alatt nem tesz lehetővé jelentékeny diffúziót, azonban a légköri nyomás és a síphőmérséklet ingadozásainál nyomásegyensűlyt biztosít. A választható válaszfalak igen sokfélék lehetnek. A membrán kaucsukból vagy más lágy anyagokból, mint kollódiumból vagy aranyverőhártyából készülhet. Igen alkalmasnak bizonyult egy kemény anyagból, pl. csillámból készült igen vékony lemez. A hangmagasság még akkor is függ az elzárt tér gáztöltetétől, ha a membrán, saját tömege és rugalmassága által, a síphang abszolút magasságát észrevehetően befolyásolja. Bányalégnek bányákban való kimutatására a sípokat célszerűen olymódon használjuk, hogy a kísérleti síp kamrájában kis mennyiségű közönséges légköri levegőt viszünk be, míg az összehasonlító síp kamrájába a vizsgálati helyről bányalevegőt viszünk, miután az utóbbiból a változó mennyiségű szénsavat és vízgőzt alkalmas abszorbeáló berendezések segélyével elvontuk. Mindkét síp fuvására a bányalevegőt használjuk, miután esetleg a szénsavat és vízgőzt kiküszöböltük. A sípok rezgésszáma azután a methántartalmat mutatja. A methánszaporulathoz hasonló értelemben működik a levegő oxigéntartalmának csökkenése és nitrogéntartalmának növekedése, azonban ezen változásnál az érzékenység jelentékenyen csekélyebb. Ha a bányalevegőt szénsavtartalmára nézve akarjuk megvizsgálni, akkor az egyik síp kamráját szárított, azonban szénsavtól meg nem fosztott bányalevegővel és a másik síp kamráját oly bányalevegővel töltjük me&, melyből a vízgőzt és szénsavat kivontuk. Hasonló módon alkalmazzuk az eljárást más esetekben gázokhoz kevert idegen anyagok és a gázok összetétel-változásainakfölismerésére. Az összetételi különbség kvantitatív megállapítása céljából a két síp közül az egyiken oly berendezést alkalmazunk, melynek segélyével a síp hosszát változtathatjuk és azon változtatást egy kísérletileg megállapított skálán leolvassuk, mely változtatás addig folytatandó, míg a rezgések megszűnnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás gázokhoz kevert idegen anyagok vagy gázok összetételkülönbségeinek kimutatására, két befödött ajaksíp hangrezgései által, jellemezve azáltal, hogy az összehasonlítandó gázpróbákat a sípcsövekben helyezzük el és a sípokat egyazon gázárammal szólaltatjuk meg, mely, ha a próbáktól eltérő, az ajkak mögött a sípcsövekre merőlegesen kifeszített gázmentes membránok által a próbaterekbe való behatolásban megakadályoztatnak. 2, Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a sípokat a két összehasonlítandó gáz egyikével szólaltatjuk meg.