66962. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, főként cellulózából álló anyagoknak rothadás elleni impregnálására
szulfátot, krómkálitimsót, valamint a kettedkrómsavaskáliumot vagy nátriumot és króm-.savas meszet előnyben részesíthetjük. Csak a fluoridok, pl. cinkfluorid bírnak bizonyos impregnáló célokra föltűnően előnyösebb hatással, mint a kloridok vagy szulfátok. Krómoxidsó és krómsavassó oldatainak (keveréke helyett előnyösebb az impregnáláshoz magában krómsavat használni, amelyet a fa stb. részben krómsavas krómoxiddá redukál. Emellett még azt az előnyt is elérjük, hogy ez esetben a különben még kiváló alkáliák és a mész vagy a mész és a savmaradékok is. elmaradnak, ami az imipregnálást előnyösen befolyásolja. A föntiekben ismertetett eljárás szerint impregnáló folyadéknak készítéséhez, amelyből a bázikus kromátokat ki akarjuk csapatni, a megadott bázisok sóját és egy bikromátot vagy krómsavat oldunk föl vízben egymás mellett. Az impregnáló folyadék készítésének eredményesebb, bár kissé költségesebb módja abban áll, hogy ceriumnak, réznek, mangánnak, krómnak, cinknek, vasnak vagy alumíniumnak karbonátjait, 'hidroxidjait vagy monokromátjait krómsavoldattal öntjük le. Eközben először oldhatatlan kromát képződik, illetőleg kezdetben •ez megmarad és azután, ha a CrOs hozzá.adagolását mindaddig folytatjuk, amíg abból •két molekula jut egy molekula fémoxidra, a kromát feloldódik. A legjobb eredményeiket az ily módon előállított réz- és ceriumbikromátoknak 1 Cu : 1 Ce : 2 Cr arányban •alkalmazott keverékei szolgáltatták. A vézszulfát-káliumbikromát-impregnálásnak rothadás elleni hatása már világosan •érvényesül, ha az alkalmazott oldat az egyes alkatrészekből csak 0'02%-ot is tartalmaz. A koncentrálás növelésével e hatás gyorsan megnövekszik. A fölső határt a költségkérdés szabja meg és az körülbelül 6%-nál van, minthogy ez esetben az anyagköltségek a közepes faárakkal egyenlőek. Rendszerint oly oldatot alkalmazunk, amely a két alkatrész mindegyikéből 0-25—0'5%-ot tartalmaz. A ceriumsót legolcsóbban a mo•azitmegmunkálás hulladéklúgja gyanánt ^használhatjuk föl, amely a ceritföldeknek és más földeknek és alkáliáknak stb. különböző sóit tartalmazza. Ebből legcélszerűbben úgy nyerjük az idegen savaktól és alkáliáktól meglehetősen mentes krómsavas oldatot, hogy a ceriumsót például karbonát gyanánt kicsapatjuk és a csapadékot krómsavval újból föloldjuk. Az természetszerűleg kívánatos, hogy a fába lehetőleg kevés céltalan vagy károsan ható iónokat hozzunk bele, miért is azokat kétszeres átalakítás és koncentrált oldatból való kicsapatás által eltávolítjuk. így például 7"5 s. r. aluminiumszulfátot és 10 s. r. kálciumbikromátot vízben föloldunk és a lecsapódó oldhatatlan kénsavas meszet eltávolítjuk. Vagy pedig 45 s. r. rézszulfátot és 55 s. r. káliumbikromátot kevés vízben föloldunk és a lecsapódó káliumszulfátot leválasztjuk. A káros sók azonban teljesen egyik esetben sem távolíttatnak el. A legjobb eredményeket a végzett kísérletek tanúsága szerint úgy érhetjük el, ha ceriumbikromátot, rézbikromátot, ezen sók keverékét vagy krómsavat egymagában alkalmazunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás fának, kéregpapirnak, szöveteknek és más efféle anyagoknak rothadás elleni impregnálására vagy bemázolására egyrészt alkáliák, ammóniák és alkáliföldek bikromátjainak és kromátjainak (1. csoport), másrészt pedig a réz, cerium, cink, alumínium, króm(oxid), mangán és vas(oxid) sóinak (2. csoport) oldatban való alkalmazása mellett, azáltal jellemezve, hogy az első csoport anyagai közül egyet vagy többet a második csoport anyagai közül eggyel vagy többel együttesen oly oldatban alkalmazunk, amely savanyúan vagy legfölebb neutrálisán regál, ill. ily reakcióban nyerhető (tehát fölösleges alkáli hozzáadása nélkül), ami által bázikus csapadékoknak kiválását elkerüljük és nehezen oldható bázikus kromát-csapadékok (például 1% réz vitriol 1% káliumbikromáttal vagy