66962. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, főként cellulózából álló anyagoknak rothadás elleni impregnálására

szulfátot, krómkálitimsót, valamint a ketted­krómsavaskáliumot vagy nátriumot és króm­-.savas meszet előnyben részesíthetjük. Csak a fluoridok, pl. cinkfluorid bírnak bizonyos impregnáló célokra föltűnően előnyösebb ha­tással, mint a kloridok vagy szulfátok. Krómoxidsó és krómsavassó oldatainak (keveréke helyett előnyösebb az impregná­láshoz magában krómsavat használni, ame­lyet a fa stb. részben krómsavas króm­oxiddá redukál. Emellett még azt az előnyt is elérjük, hogy ez esetben a különben még kiváló alkáliák és a mész vagy a mész és a savmaradékok is. elmaradnak, ami az im­ipregnálást előnyösen befolyásolja. A föntiekben ismertetett eljárás szerint impregnáló folyadéknak készítéséhez, amely­ből a bázikus kromátokat ki akarjuk csa­patni, a megadott bázisok sóját és egy bikromátot vagy krómsavat oldunk föl víz­ben egymás mellett. Az impregnáló folya­dék készítésének eredményesebb, bár kissé költségesebb módja abban áll, hogy cerium­nak, réznek, mangánnak, krómnak, cinknek, vasnak vagy alumíniumnak karbonátjait, 'hidroxidjait vagy monokromátjait krómsav­oldattal öntjük le. Eközben először oldha­tatlan kromát képződik, illetőleg kezdetben •ez megmarad és azután, ha a CrOs hozzá­.adagolását mindaddig folytatjuk, amíg abból •két molekula jut egy molekula fémoxidra, a kromát feloldódik. A legjobb eredménye­iket az ily módon előállított réz- és cerium­bikromátoknak 1 Cu : 1 Ce : 2 Cr arányban •alkalmazott keverékei szolgáltatták. A vézszulfát-káliumbikromát-impregnálás­nak rothadás elleni hatása már világosan •érvényesül, ha az alkalmazott oldat az egyes alkatrészekből csak 0'02%-ot is tartalmaz. A koncentrálás növelésével e hatás gyor­san megnövekszik. A fölső határt a költség­kérdés szabja meg és az körülbelül 6%-nál van, minthogy ez esetben az anyagköltsé­gek a közepes faárakkal egyenlőek. Rend­szerint oly oldatot alkalmazunk, amely a két alkatrész mindegyikéből 0-25—0'5%-ot tartalmaz. A ceriumsót legolcsóbban a mo­•azitmegmunkálás hulladéklúgja gyanánt ^használhatjuk föl, amely a ceritföldeknek és más földeknek és alkáliáknak stb. külön­böző sóit tartalmazza. Ebből legcélszerűb­ben úgy nyerjük az idegen savaktól és al­káliáktól meglehetősen mentes krómsavas oldatot, hogy a ceriumsót például karbonát gyanánt kicsapatjuk és a csapadékot króm­savval újból föloldjuk. Az természetszerűleg kívánatos, hogy a fába lehetőleg kevés céltalan vagy károsan ható iónokat hozzunk bele, miért is azokat kétszeres átalakítás és koncentrált oldatból való kicsapatás által eltávolítjuk. így pél­dául 7"5 s. r. aluminiumszulfátot és 10 s. r. kálciumbikromátot vízben föloldunk és a lecsapódó oldhatatlan kénsavas meszet el­távolítjuk. Vagy pedig 45 s. r. rézszulfátot és 55 s. r. káliumbikromátot kevés vízben föloldunk és a lecsapódó káliumszulfátot leválasztjuk. A káros sók azonban teljesen egyik esetben sem távolíttatnak el. A legjobb eredményeket a végzett kísér­letek tanúsága szerint úgy érhetjük el, ha ceriumbikromátot, rézbikromátot, ezen sók keverékét vagy krómsavat egymagában al­kalmazunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás fának, kéregpapirnak, szövetek­nek és más efféle anyagoknak rothadás elleni impregnálására vagy bemázolására egyrészt alkáliák, ammóniák és alkáli­földek bikromátjainak és kromátjainak (1. csoport), másrészt pedig a réz, cerium, cink, alumínium, króm(oxid), mangán és vas(oxid) sóinak (2. csoport) oldatban való alkalmazása mellett, azáltal jelle­mezve, hogy az első csoport anyagai közül egyet vagy többet a második cso­port anyagai közül eggyel vagy többel együttesen oly oldatban alkalmazunk, amely savanyúan vagy legfölebb neutrá­lisán regál, ill. ily reakcióban nyerhető (tehát fölösleges alkáli hozzáadása nél­kül), ami által bázikus csapadékoknak kiválását elkerüljük és nehezen oldható bázikus kromát-csapadékok (például 1% réz vitriol 1% káliumbikromáttal vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom