66945. lajstromszámú szabadalom • Faelem és eljárás ezen faelemnek, valamint ebből készült válaszfalaknak mintaállvány nélkül való előállítására

- 3 -Azonban az (el) lyukakat mindhárom lemezben is elkészíthetjük előre (12. ábra) és a lemezeket, egymásfölé való helyezésük után, az (e) csapok öntése által egyesítjük. "Végül a föntleírt példák bármelyike értelmében két (d, dl) lemezből készült falelemhez egy harmadik (d2) lemezt ugyancsak a föntleírt példák bármelyikének megfelelően •csatlakoztathatunk. A lemezek közötti hézagok biztosítására a föntleírt három példa (ékdarabok, formahomok, mintakeret) bármelyike önmagában vagy egy másikkal együttesen is alkalmazható. Így pl. az egyik közben ékdarabok «s a másikban formahomok alkalmazható, •és így tovább. Egy további foganatosítási mód abban áll, hogy a (d, dl és a dl, d2) lemezek között az (e) csapok száma és elrendezése más, mely esetben a föntleírt előállítási módok (bármelyikét választhatjuk. így pl. a (d, dl) lemezeket akár a 4., akár a 11. ábrán látható módon egyesíthetjük és ehez a két •lemezhez - a harmadik (d2) lemezt a 13. vagy a 14. ábra értelmében csatlakoztathatjuk, és így tovább. Falaknak a föntleírt falelemekből való -előállítása céljából a felállítandó fal helyén -az (a) lemezeket élükre állítva éleikkel egymásmellé sorakoztatjuk és az érintkező felületeket gipsz vagy más kötőanyag segélyével ideiglenesen összeragasztjuk. Miután ^az alsó sor elkészült, a lemezek között levő hézagokat vasbetonnal (1. ábra), vagy betonnal (6. ábra) vagy más anyaggal öntés vagy csömöszölés által kitöltjük. Vasbeton alkalmazása esetén a hézag kitöltése előtt vízszintes (b) és függélyes (c) vasszálakat vagy rudakat helyezünk el a hézagokban '(1., 2. és 3. ábra). Ezután a leírt módon az alsó falelemsorra a második és ennek elkészülte után a harmadik falelemsort helyezzük el a leírt módon, és így tovább, míg a fal a mennyezetig elkészült. Ha a hézagok kitöltésére nem vasbetétes anyagot használunk, akkor a csömöszölést vagy •öntést nem szükséges minden egyes sor elkészülte után végezni, hanem minden kétfcét, vagy három-három stb. sor elhelyezése után is eszközölhetjük. Három lemezből álló falelemek használatával készült falaknál (7. és 8. ábra) olymódon is járhatunk el, hogy csak az egyik hézagot töltjük ki, míg a másikat üresen hagyjuk. A találmány értelmében tehát vasbetonvagy más anyagú válaszfalakat mintaállvány nélkül a helyszínen való egyszerű csömöszölés vagy öntés útján állíthatunk elő. A találmány további előnye abban áll, hogy az elhelyezendő falelemek lemezeinek anyagát tetszés szerint választhatjuk, pl. gyöngébb anyagból készíthetjük, mely esetben a fal külső részei gyanánt a fal két oldalán egy-egy lágyabb réteget, úgynevezett héjat kapunk, míg a lemezek közé oly anyagot beton, gipsz stb. önthetünk vagy csömöszölhetünk, mely megkötése után, keménységénél fogva, a falnak szilárd szerkezeti részét, úgynevezett magját képezi. A fal vastagságát tetszés szerint választhatjuk és a falvastagságot mindig a falelemek lemezeinek egymástóli távolsága szabja meg. A találmány végül azt az előnyt adja, hogy a falelemeket teljesen készen, száraz állapotban szállíthatjuk a helyszínre, miáltal a lemezek közé csömöszölt vagy öntött anyag könnyebben szárad és gyorsabban köt. Ezenkívül a hézagnak a helyszínen való kiöntése vagy csömöszölése folytán összefüggő egységes belső réteget — magot — s ebből kifolyólag nagy szilárdságú falat kapunk. A fal szilárdságát még a lemezek és a közéjük csömöszölt vagy öntött réteg között az anyagi rokonság kö•vetkeztében föllépő tapadás is növeli. Végül a fal lágyabb külső héja könnyen faragható és így különböző vezetékek elhelyezésére alkalmas. SZABA.DA.LM1 IGÉNYEK. 1. Falelem, jellemezve azáltal, hogy két vagy több betonból vagy más csömöszölhető anyagból készült, egymással ugyanily anyagú csapok által szilárdan összekötött, egymás között előre meghatározott hézagot, illetve hézagokat szabadon hagyó lemezből áll.