66935. lajstromszámú szabadalom • Regisztráló és ellenőrzőszerkezet önműködő kimérőkészülékek számára

í — ami által a (91) emelő a (90) horonyból kiemeltetik. Ha az (53) kar a számlapon a nullapontot eléri és a (48) kerék nullafogával kapcsolódik, a (48) kerék (49) bütyke oly helyzetben van, hogy a (47) kar (46) kilincsét kikapcsolja, mire a (42) emelő aláesik és a (39) szegmenst olykép mozgatja el, hogy az a kapcsolórészeket szétkapcsolja. Ez a művelet önműködően következik be és a szivattyúzott folyadékmennyiség a megfelelően kalibrált (68) regisztrálószerkezeten leolvasható. A (69) fogaskerék, amelyet a (31) fogaskerék hajt és amely az (59) tengelyen van rögzítve, ezt a tengelyt és az (58) tárcsát elforgatja. Az (53) kar, amely az (58) tárcsával a 61) kapcsológörgő révén össze van kapcsolva, az (58) tárcsával együtt forog el. Ha már most például a készülék literekre van méretezve és 340 liter folyadékot akarunk kimérni, úgy az (53) kart a «40» jelzésre hozzuk a (65) gomb elforgatása által és a (48) fogaskereket úgy állítjuk be, hogy a «300» jelzésű fog a nullahelyzetben van. A gépet most a (42) csuklós emelő (43) fogantyújának lenyomása által elindítjuk, amennyiben ezáltal a (40) ékfölület a kapcsolót beiktatja. A (43) fogantyú a (44) kart is lenyomja és annak (45) kampója előbb a csuklós (47) kart oldalt lendíti, azután pedig a (45) kampó a megfelelő (46) kilincsbe kapaszkodik. A (31) fogaskerék forgása közben magával viszi az (53) kart is, még pedig előbb egy, a 40 liternek megfelelő íven a nullahelyzetig, azután pedig három teljes fordulaton keresztül. Valahányszor az (53) kar áthalad a nullahelyzeten, a (48) kerék egy foggal forgattatik tovább, míg végül az «o» jelzésű fognak az (53) kar által való működtetése a (47) karnak a (49) bütyök által való megemelését és a kapcsolónak kikapcsolását idézi elő. A találmánybeli szerkezetnek forgószárnyú folyadékmérővel kapcsolatban való alkalmazása esetén a számlap és a beállítószerkezet kiképzése lényegileg azonos a leírtéval, az eltérés csupán abban van, hogy az (59) tengelyt hajtó fogaskerekek a forgó szárnyakkal vannak összekapcsolva. A forgószárnyszerkezet a 9. és 10. ábrán föltüntetett módon egy (74) tokkal bír, amelynek (77) körkeresztmetszelű kamrája egyik oldalán egy (75) folyadékbevezető és ellenkező oldalán egy (76) folyadékkibocsátónyílással bír. A (77) kamrában excentrikusan egy (78) radiális hornyokkal felszerelt lemez van alkalmazva, amelynek hornyaiban (79) és (80) szárnyak vannak eltolhatóan ágyazva. A (79) és (80) szárnyak páronként (81) és (82) tagok révén vannak egymással összekötve, ami által egy-egy szárnypár szárnyai egymással kényszermozgású kapcsolatba vannak hozva. A (77) kamrán keresztülszivattyúzott folyadék a hornyolt lemezt a szárnyak révén forgásba hozza. Ezen lemez megfelelő tengelye fogaskerékhajtás közvetítésével a beállító- és regisztrálószerkezettel van összekapcsolva. A (74) tok a (76) kibocsátónyílás közelében egy (83) szelepfészekkel van ellátva, a melyre a lefelé irányuló (84) szeleprúdon rögzített szelepet a (85) rúgó szorítja rá. Ez a rúgó a (84) szeleprúd körül van elrendezve. A (84) szeleprúdnak a szelepen túl fölfelé folytatódó (86) részére egy (87) rúd támaszkodik lazán, amely egy (89) vállal van fölszerelve. A (87) rúdnak a (88) emelő segélyével való leszorítása által, amely a (87) rúd (89) vállának támaszkodik, a (86) szeleprúd a rúgó nyomásával szemben lefelé mozgattatik és a szelep fészkéről leemeltetik, ami által a szelep megnyílik. A (87) rúd fölső vége egy (90) horonnyal van ellátva, amelybe egy rúgóterhelés alatt álló (91) emelő csappan bele. Ahelyett, hogy mint a leírt kiviteli alaknál, a (48) fogazott kerék a (46) kampós kilincs (47) karjával kapcsolódnék, itt a (48) kerék a rúgónyomás alatt álló (91) emelővel kapcsolódik és annak a (87) rúddal való kapcsolatát.