66828. lajstromszámú szabadalom • Függönygyűrű

darab több csúcsot, a jelen esetben három (10) csúcsot hord, mely csúcsok a (6) gyűrű •másik végen megerősített (12) szorítópofa (11) nyílásaiba nyúlnak be. Ezen foganatosílási alakoknál előfordulhat, hogy az üreges térben lévő rúgó törik, mely esetben szorítóhatás létre nem jön és a függöny megerősítéséből kioldódhat. Énnek elkerülése céljából ezen gyűrűkön még egy biztonsági berendezés van alkalmazva, amint ez a 3. és 4. ábrán látható. A 3. ábrán látható foganatosílási alaknál a (13) gyűrűívdarabon még egy (14) szorítópofa van alkalmazva úgy, hogy a megerősítendő függöny a (13) gvűrűívdarab (15) csúcsán kívül a (14) és (16) szorítópofák (ez utóbbi a (17) üreges gyűrűn van) által is megfogatik. A (16) pofán a (18) rúgó van megerősítve, melynek mindkét vége meg van hajlítva, még pedig oly módon, hogy a gyűrű zárása alkalmával a (18) gyűrű egyik, meghajlított vége a függönybe hatol be, míg másik, rugalmasan kiképezett vége a (14) és (16) szorítópofákat fogja körül és tartja össze. A 4. ábra szerint való példa hasonlóan v:in kiképezve. A két (19, 20) szorítópofa az üreges (21) gyűrű, illetve a (22) gyűrűívdarab végein van megerősítve. A (19) szorítópofa a (23) csúcsokat hordja, melyek a gyűrű zárása alkalmával a (20) szorítópofa (24) nyílásaiba hatolnak. A (20) szorílópofa mögött, a (21) gyűrűvel való összekötési heiyén egy üreg van kiképezve, melyben (25)-nél a (26) emelőkar forgathatóan van ágyazva ; ezen karnak alsó, csúcs gyanánt kiképezelt vége közel derékszögben van meghajlítva, míg a (26) emelőkar rövidebb részén a (27) rúd van csuklósan megerősítve; ezen rúd a (20) szorítópofán hatol át és külső oldalán a (28) gombbal, lemezzel vagy effélével van ellátva. Ha ezen foganatosílási alaknál a (19, 20) szorítópofákat összehozzuk, a függöny a pofák közé szoríttalik, egyidejűleg azonban át is szúratik a (23) csúcsok által, melyek a függönyt szintén megfogják. A szorítópofák zárása által a (28) gomb vagy lemez a (19) szorítópofa állal kifelé tolatik, minek folytán a (26) emelőkar a (25) forgáspontja elforog és az emelőkar csúcsa a függönybe hatol. Mindazon foganatosítási alakoknál, melyek két szorítópofával bírnak, ez utóbbiak recésen is kiképezhetők. Az 5. és 6. ábrán látható foganatosítási alak telt, egvrészű (29) gyűrűből áll, mely hasítékszerű vájatban a (30) csap körül forgatható, két (31) pofát hord, mely pofák a gyűrű üregében elhelyezett (32) rugók által egymásfelé szoríttatnak. A pofák kétkarú emelők gyanánt vannak kiképezve úgy, hogy a fölső (33) emelőkarok egymásfelé való szorítása által a pofák szétnyithatók, hogy a függöny a (31) pofák közé legyen szorítható. A 7. és 8. ábrák szerint a gyűrű két (34, 35) részből áll, mely részek a (36) csap körül forgathatóan vannak elrendezve és egymáshoz képest oldalirányban elmozgathatok. Az egyik (34) gyűrűrész végén a (37) szorítópofát hordja, a másik (38) szorítópofa pedig az első szorítópofán csuklósan van megerősítve. Ha a függöny szélét a két pofa közé toltuk, ez utóbbiakat egymásra. csappantjuk és a (35) gyűrűrészt rendes helyzetébe forgaljuk, mikor is ez a (38) szorítópofához támaszkodik. Ez u'óbbin a (39) mélyedés lehet kiképezve, melybe a (35) gyűrűrész rugalmasan belecsappan, hogy a gyűrű véletlen szélnyilódása megakadályoztassák. A 9. és 10. ábrának megfelelő gyűrű két, egymástól teljesen elválasztható (40, 41) részből áll, mely részek szabad végükön egy-egy (42) szorítópofát hordadanak. A (40) gyűrűrésznek megvékonyitással ellátott (43) csapja a másik (41) rész (44) hüvelyébe illik, mimellett a két gyűrűrész oldalirányú elforgatásának megakadályozása céljából a (43) csap a (45) orral van ellátva, mely a (44) hüvely (46) liosszhasílékan át kinyúl. A függöny megerősítése, illetve levétele itt a két