66826. lajstromszámú szabadalom • Röpülőgép

— 10 -kerék fölemelése után az (57a) ajtóval elzárható. A 24—27. ábrákban föltüntetett elrendezés a főhordfölületek összetolását vagy összehajtogatását teszi lehetővé, hogy ez által a röpülőgép összszélességét csökkentsük. Amint a föntebb mondottakból kitűnik, a főhosszbordák, valamint a harántbordák eltávolíthatók és másokkal helyettesíthetők úgy, hogy a hordfölületék alakja minden nagyobb nehézség nélkül esetről-esetre az adott követelmények szerint választhatók ós pedig vagy mindkét szárnynál vagy csak azok egyikénél. A főhordfölületeknek kis szélességre való hajtogatása különösen akkor előnyös, ha a röpülőgépet motoros csónakká kívánjuk átalakítani. A 24—27. ábrákban (120)-nál az egyik hosszborda van föltüntetve, amely a szárny alsó (122) és fölső (121) rétege között fekszik. Ezen két réteg között vannak a (123) harántbordák elrendezve. A (120) borda (124) és (125) furatokkal van ellátva, ame-Ijek az egész bordán végig mennek. A (120) borda ezenkívül egyik oldalán (126) hosszhoronnyal van ellátva, amint az a 27. ábrában látható. A (125) furaton a (127) zsinór fut keresztül, amelynek belső vége a (128) rekesz mennyezetén át függ le. Ezen hosszborda külső végén a (129) vezetőgörgő van elrendezve, amely körül a (127) zsinór van vezetve. Innen a ^zsinór több (130) kilincshez halad, amelyek a hosszborda oldalán vannak elrendezve. Ezen kilincsek orra, amint a 26. ábrában látható, rendesen az egyik harántborda oldalába kapazzkodik. Mindenik harántbordánál egyegy kilincs, van elrendezve. A hossz- és harántbordák között föllépő igénybevételek átvitelére ezen kilincsek szolgálnak. Ha már most a (127) zsinór belső végét a rekeszben lefelé húzzuk, akkor a kilincsek kapcsolata a harántbordákkal oldható és azok a gép közepefelé tnozgathatók. Ezen mozgás közben a (120) és (121) fölületek szilárd összeköttetése a hosszbordával oldódik. Ha már most a szárnyszövetét kívánjuk összehajtogatni, úgy ez a (131) zsinór segélyével történik, amely a (128) rekeszből a (126) hornyon át a szárny végéhez vezet, ahol az a szövettel (132)-nél össze van kötve. A harmadik (133) zsinór ugyancsak a gépkezelő helyétől a hosszborda (124) furatán át ezen borda külső végén, elrendezett (134) görgőhöz vezet és minthogy ez a zsinór a szárnyszövet külső végével (132)-nél össze van kötve, ennélfogva ezáltal a gépkezelő ülésétől a szárnyak ismét kifeszíthetők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Röpülőgép, jellemezve azáltal, hogy a két oldalirányban kinyúló hordfölület között aránylag mély fölületek vannak elrendezve, amelyek a hordfölületekre megközelítőleg merőlegesen állanak oly célból, hogy a röpülőgép hossztengelye körül való ferde helyzetében, annak mélyebben fekvő oldala a hordfölülethez; merőlegesen álló középfölületek révén növekedjék és ezáltal az arra ható felhajtó erő növeltessék, miáltal a röpülőgép önműködőlég ismét egyensúlyi helyzetébe visszatér. 2. Az 1. igénypontban jelzett röpülőgép foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a hordfölületre merőlegesen álló középfölületek a röpülőgép alsó vázának vagy testének falrészei gyanánt vannak kiképezve, amelyek a gépkezelő fölvételére szolgáló helyet veszik körül. 3. Az 1. és 2. igénypontban jelzett röpülőgép foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a fősúly a váz fenekén van elrendezve, hogy a röpülőgép ferde helyzeténél ez a fenék közelében végigmenő tengely körül lengjen ki. 4. Az 1. igénypontban jelzett röpülőgép foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az ismeretes módon elrendezett magassági kormányhoz csatlakozik és rendesen a hordfölületekkel párhuzamos sík alakjában van kiképezve. 5. Az 1. és 4. igénypontban jelzett röpülőgép foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a 'farkrész a hossztengelyre haránt álló tengely körül lenghet, hogy a röpülőgép ingadozásánál a hosszirány-