66791. lajstromszámú szabadalom • Kévekeresztrakó gép

— 14 — fölmozog, a (302) kar is fölemelkedik, mely fölmozgását korlátozza a (306) ütköző, mely a (139) kar mozgását határoló (145) ütközőn van elrendezve s amely (145) ütköző alatt nyúlik ki a (302) kar vége. A gép együttes működési módja. A fentiekből kiviláglik, hogy a (66) villa a gép haladási síkjában előre és hátra mozog s e mozgása időzített viszonyban áll a kévekötő padkájáról lekerülő kévékkel úgy, hogy a villa mindig átvevőhelyzetben van a padka alatt, amikor egy kéve arról lekerül, mimellett a préselés, csomózás és lerakás lényegileg pillanatnyilag megy végbe s nem zavarja a kévék és a villa említett mozgásviszonyait. Amint mindegyik kéve a (119) kilökővillák révén a pótpadka fölött kifelé mozog, működteti a (129) billenőtagot, mely viszont a (139) kapcsolóujjat működteti s a (81) tengelyt a (80) állandóan forgó kerékkel ennek egy teljes fordulatára kapcsolja, amíg a (139) ujj megint bekapcsolódik. A (83) forgattyú és az engedékeny (84) kapcsolat révén már most a (73) tengely (88) forgattyúja úgy forgattatik, hogy a villa a (92) rúgó állal támogatva, a (7) gerendáról fölemelkedik s fogait bevájja a kévébe, amig az még az 5. ábra bal szélső helyzetében van. A villa ezután a kévét lényegileg függélyes helyzetbe viszi, mikor is a (81) ten- ( gellyel kapcsolt (116) és (118) kerekek forgatása és a (114, 113, 110) és (108) áttétel működése révén a villa oldalt és lefelé mozgatlatik úgy, hogy a zsineget a (298) zsinegvezetékről a bölcsőíenékre viszi le s a kévét hossziránti helyzetben a bölcső egyik oldalán rakja le (a villa ezen helyzete az 1. ábrán pontozottan van föltüntetve, míg a villát oldalt terelő szerkezet ekkori állása a 14. ábrán látható). Miközben a villa a kévével a bölcső felé mozog, a vele mozgó (222) görgő a (221) excenter fölső fölületén halad s megüti ugyan a (237) billenőtagot, denem működteti az ezzel kapcsolt vezérművet, ami a (240) rúd engedékeny szerelése folytán lehetséges. A rúgószorító (100) tag, a (94) rúgó és a villa engedédékeny szerelése folytán a villa lerakó helyzetbe való közeledésekor fékeztetik, míg az összeszoruló rugók megkönnyítik a villafogaknak a kévéből való kiszabadulását, a kéve ekkor a (161, 162) fogakra szűrődik föl s ezáltal a bölcsőfenéken rögzítve van. A villa ekkor engedékeny működtető szerkezete révén ugyanazon úton, amelyen jött, visszamozog s kiindulási helyzetébe esik a (7) gerendára, hogy a kévekötőről lekerülő legközelebbi kévét átvegye s minthogy a (82) tengely eddigre egy teljes fordulatot végzett, a (139) vezéremelő a (140) kapcsolót oldja az állandóan forgó (80) lánckeréktől úgy, hogy qz utóbbi függetlenül forog tovább. A vezérmű (222) görgője a villa visszamozgása alatt a (221) excenter alsó fölületével fog össze, de ha a villa visszajárta közben a függélyes helyzetből lefelé kezd mozogni, a felső állandóan forgó (101) lánckerék (103) kilincse összefog e kerék rovásaival s a villát e kerékhez kapcsolja úgy, hogy a villa ugyanolyan egyenletes sebességgel fog lefelé mozogni, mint amellyel a (62) főtengely haj tátik a kévekötő erőáttétele révén. A következő kéve kikerültekor a villa ugyanígy működtetik, de a bölcső ( felé való mozgása közben annak másik oldala felé tereltetik úgy, hogy a második kéve feje az első kéve fejének közelébe vagy a fölé kerül, míg e kéve talpa az első kévetalptól bizonyos távolságba fog jutni. A bölcsőben tehát rétegesen rakatnak le a kévék s mindegyik réteg kévéinek fejei konvergálnak, míg a talpak divergálnak. A bölcsőben képezett kereszt tehát úgy függélyes, mint a vízszintes metszetben ékalakú lesz. (124) kévekötőpadkáról egymásután lekerülő kévéket a (66) villa a leírt módon helyezi a bölcsőbe, miközben a villa a rétegek szaporodásának megfelelően enge-