66791. lajstromszámú szabadalom • Kévekeresztrakó gép

célszerűen lapos (17. ábra) úgjT, hogy a kéve hosszirányú eltolódását megnehezíti akkor is, ha a gabona sikamlós. A villa szárának hátsó végéhez annakkét oldalán két (70) vassin van erősítve (3.20—23. ábra), melyeknek hátsó végei a (71) tömb révén úgy vannak egyesítve, hogy szilárd lábazatot képeznek a villaszár számára; a (71) tömb mereven van az (1) keret fölött lévő (75) pótkeret fölső részéhez erősítve a (72) gallér révén, mely a (75) keret (74) ágyaiban ágyazott (73) haránttengelyre van ékelve. A (66) villa előre- és hátralengetésére szolgáló erőt a (62) tengelyről a (65) lánc viszi ál, mely a (80) lánckerék körül is vau vezetve (3. ábra); e (80) lánckerék később ismertetendő módon időszakosan működő kilincskapcsolóval van ellátva a (81) tengelycsonk a (73) tengely alatt a (82) keretrészekben van ágyazva, mely keretrészek a (75) pótkeret alatt ehhez és a (8) gerendához vannak erősítve. A (81) tengelycsonk gabona felőli oldalára rögzített (2. ábra) (83) forgattyú a fölső (73) haránttengellyel a (83) forgattyúhoz (85)-nél csuklósan kapcsolt (84) csatlórúd révén van összekötve, mely a (87) eltolódó rúd körül helyezett (86) spirálrúgót fogja körül. A (87) rúd a rúgót összeszorítani igyekszik, ha hosszirányban elmozog a (88) kar hatása folytán, melyhez (89)-nél kapcsolva van. A (88) kar a (73) tengelyen ettől függetlenül fordulhat el a tengelyre erősített hasított (91) .karima (16. ábra) (90) vállai által képezett határok között s egyik vagy másik (90) vállal össze is működhet a villa kényszerműves mozgatására. Rendszerint a (88) kar csak e vállak egyikével működik össze, t. i. azzal, mely a villát a kéveleadó-helyzetbe viszi (2. ábra), mert a villa visszalengetésére a később ismertetendő rugalmas kapcsolatok szolgálnak; a másik váll csak arra szolgál, hogy a villa biztosan visszatérjen a kéveátvevő helyzetbe akkor is, ha a rugalmas kapcsolat későn vagy nem működne. Beláthatjuk, hogy a (66) villa, mihelyt túlfordult függélyes helyzetén, a vállalttól függetlenül mozoghat vissza a kéveálvevő vagy a kéveleadó helyzetbe. Az ilyen meghajtás folytán tehát a (80) kerék forgó mozgását és a (88) kar rövid lengéseit a (66) villa nagy kilengéseivé alakítjuk át s tehetővé tesszük, hogy a villa önsúlya folytán essen le a két véghelyzetbe s nagyobb szögű íveket írjon le, inint a (88) kar. Emellett a villa a kéveleadó mozgásának utolsó stádiumában és a kéveátvevő helyzetbe való visszamozgás első és utolsó stadiumában a (88) kartól függetlenül mozoghat. Ennek folytán a villa különböző amplitúdójú íveket írhat le, amint a kereszt a bölcsőben növekszik. Hogy a (66) villa mozgása bizonyos helyzetekben gyorsíttassék és hogy a villa útjai végén ne ütközzön, további engedékeny kapcsolatokat alkalmazhatunk ; ezek egyike a (92) spirálrúgó, mely egyrészt a (1) keret, másrészt a (73) tengelyre rögzített (93) kar közé van feszítve s ennek folytán a villa végső mozgásait lassítja, a kéveátvevő helyzetbe való visszatérését pedig gyorsítja. Ugyan-e célra szolgál a (94) rúgó (1., 2. és 18. ábra), mely az íves (95) rudat fogja körül; a (95) rúd a (75) keretre szerelt (96) vezetőállványrészen mozoghat keresztül, másik vége pedig a (97) kar révén foroghatóan van szerelve a (73) tengelyre A (96) rész célszerűen egyesítve van a (73) tengely (74; ágyával; a rúd mozgásának határolására és a rúgófeszültség megállapítására a rúd különböző lyukaiba tolható (98) pecek szolgál. A 18. és 19. ábrákból láthatjuk, hogy a (95) rúd a (66) villával együtt mozgó (100) kar oldalsó (99) nyúlványával működik össze; e (100) kar a (73) tengelyre van erősítve (3. ábra). Ha a villa a kéveleadó helyzetbe mozog, a (100) kar a (94) rúgót összeszorítja úgy, hogy ez a villa lemozgását mérsékelni fogja, visszamozgását pedig gyorsítani fogja. Hogy a (66) villa ne térjen túlgyoi'san vissza a kéveátvevő helyzetbe, a villa és a folytonos