66787. lajstromszámú szabadalom • Függönykarika

— 2 (2. ábra) é3 jóval hosszabb, mint a (11) oldalrésznek (13a) erősítő része. A (11a) oldalrésznek erősítő része valamivel az oldalrésznek közepe alá nyúl és ezen a ponton az azt képező drótszál a karika testére harántiránybau le van hajlítva úgy, hogy az a szemben lévő (11) oldalrészig nyúl ós a (14) záró részt képezi, mely a végén kiképezett (15) horoggal (3. ábra) a (11)' oldalrészt lazán körülfogja. A (11, 11a) oldalrészeknek (2. ábra) szabad végein kiképezett erősítő részek a végek szilárdságának fokozásán kívül a karikának fölfekvési fölületét is nagyobbítják, ezenkívül pedig azt is meggátolják, hogy a karika függönytartó gyűrűn elforduljon és a karikát a gyűrűn oly transzverzális helyzetben tartják meg, amelyben a (18) függönytartó gyűrű szerelőkarjainak ellapított végei (4. ábra) az oldalrészek között szabadon átvezethetők. A találmányt képező függönytartó karikának használatbavételénél a (15) horgot (3. ábra) a (11) oldalrészből teljesen kikapcsoljuk, ami legegyszerűbb módon akként történhetik, hogy a (14) elzáró részt lefelé nyomjuk, míg ez a (11) oldalrészből ki nem kapcsolódik. Ezután a (11) oldalrészt a (17) függönynek fölső szélén (1. ábra) kiképezett (16) szemekbe fűzzük be és a függönyt a karikának (12) hurokrészébe (2. ábra) letoljuk. Ezután a (10) karikának szabad végeit egymástól eltávolítjuk és a függönytartó gyűrű fölött (1. ábra) összecsapódni engedjük oly módon, hogy a (11, 11a) oldalrészeknek szabad végeit (2. ábra) a függönytartó gyűrű felé szorítjuk. Végül a (11, 11a) oldalrészeknek szabad végeit oly mértékben szorítjuk egymás felé, hogy a harántirányú záró résznek (15) horga (3. ábra) a oldalrésszel újból kapcsolódik, minek következtében a karika a függönytartó gyűrűn rögzítve, a függöny pedig a (12) hurokrészben (2. ábra) fogva tartva és a karikából való kiesés ellenében biztosítva van. A találmányt képező karikának a (14) záró rész igen lényeges részét képezi, amenynyiben az akként van kiképezve és elrendezve, hogy horgos vége a (11) oldalrésznek külső fölületére törekszik szorulni, ha a karika a függélyes irányban a reáható túlságos nagy súly vagy más húzó erő hatása alatt megnyúlik. Ha a karikára ily húzó erő hat, az függélyes irányban megnyúlni törekszik, amikor is a karikának szabad végei abban a mértékben távolodnak el egymástól, amelyben azok a függönytartó gyűrűnek domború fölületén továbbmozognak. Amikor a karika megnyúlik és amikor szabad végei egymástól eltávolodnak, a (11a) oldalrésznek (13a) erősítő része befelé mozog, a (14) záró résznek (15) horgos vége fölfelé mozog és a szakadozott vonalakkal föltüntetett állásába jut, miközben az a (11) oldalrésznek külső fölületén van vezetve és ezen oldalréssze], ennek alakváltozásaitól függetlenül, kapcsolatban marad úgy, hogy a záró rész a két (11, 11a) oldalrész között összeköttetést létesít és meggátolja azok szabad végeinek egymástól való oly mérvű eltávolodását, hogy a karika a gyűrűtartó gyűrűről lecsúszhassék. Mihelyt a karikára a normális súly vagy húzó erő hat, a (11, 11a) oldalrészek és a (14) záró rész azonnal a teljes vonalakkal föltüntetett állásukba térnek vissza. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Függönytartó karika jellemezve két, egymással egyik végükön összekötött, szegmensalakú oldalrész és egy, ezen oldalrészeknek egyikével mereven összekötött, ettől kinyúló és a másik oldalrésszel eltolódást megengedő módon kapcsolódó záró rész által. 2. Függönytartó karika, jellemezve két, egy-i mással egyik végükön összekötött, má| sík végükön egymástól szabad, szeg-i mensalakú oldalrész és egy, ezen oldal| részeknek egyikével mereven összekötött, ettől kinyúló és a másik oldalrészszel eltolódást megengedő módon kapcsolódó harántirányú záró rész által. 3. Függönytartó karika, jellemezve két, egymással egyik végükön összekötött, másik végükön egymástól szabad, szegmens-