66781. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázelegy előállítására

gőz egyidejű disszociációja következtében | lehűttetik, mindazonáltal a gázoknak a csövön való átmenetelének rövid zavara elősegítené a csőfalazat megolvadását, miután a csőfalazat kívülről erősen hevíttetik és a belső hőelnyeletéfl által, amely az átmenő gőzök bomlásából ered, már nem védetnék meg kellőképen. Ezen nehézség elhárítására és a végből, hogy ezen eljárást a készülék veszélyeztetése nélkül szabályozhatóvá tegyük, a következőket javasoljuk: A .szénhidrogéngőzökhöz vízgőzöket vezetünk, amelyek tetszőleges mennyiségű oxigénnel vannak keverve és pedig a vízgőzoxigénelegy bevezetési helye a szénhidrogének belépési pontja közelében fekhetik. A vízgőz és oxigén elegye lehetőleg benső és szabályozható legyen. Ekkor a következők történnek: Minden molekula oxigén, amely vízgőzzel van terhelve, a fölhevített csőben szénhidrogénmolekulákkal találkozik, amelyek már bomlófélben vannak és status nascensben lévő szenet képeztek. Ezen status nascensben keletkezett, igen forró szén képes már most a vízgőzt hidrogénné és oxigénné átalakítani, ha ahhoz ezen a helyen, abban a pillanatban, amikor a szén status nascensben keletkezik, ezen bomlási folyamathoz a szükséges melegmennyiséget hozzávezetjük. Miután ezen a helyen a szén a szénhidrogéngőzökkel telt csőben fölöslegben van jelen, ennek folytán a vízgőzből keletkező oxigén és a hozzávezetett oxigén szénoxidot képeznek, melynek minden molekulája 29 kalóriát szolgáltat. Ha a vízgőzhöz megfelelő mennyiségű o xigént vezetünk, akkor az összes szenet, amely á szénhidrogén bomlásánál keletkezett, leköthetjük anélkül, hogy a cső belsejének hőmérsékletét meg kellene változtatnunk. A melegmennyiség, amely a víz megbontásánál elhasználtatok, azonnal fedezve van azon melegmennyiség által, amely a szénoxid képződésénél keletkezik, amely a keletkező hidrogénnel összegeződik. Bizonyos mennyiségű oxigénnek bevitele | által, mely -vízgőzzel van keverve, a szénhidrogének és vízgőz' bomlási melegé teljesen födözhető. Ezen kettős szükséglet födözésére elegendő, hogy ha a csövön folytonosan átáramló szénhidrogéngőzök és vízgőzoxigénelegy közti arányt pontosan szabályozzuk. Az eljárás keresztülvitelénél a CBÖvet olyan hőmérsékletre hevítjük, amelynél a szénhidrogéngőzök bomlása megkezdődik. Ezen hőmérsékleten túl (kb. 1350°) a tűznek, amely a csövet körülnyaldossa, csak az a célja, hogy a csőbe áramló gőzöket normális hőmérsékletükről 1350°-ra hevítse. Ekkor már nem szükséges a fölhevített cső falazatához újabb melegmennyiségeket vezetni. Miután az össze3 kémiai reakciók, amelyek a csőben végbe mennek, maguk között hőegyensúlyt létesítenek, ennek folytán a csőfalazat külső hőmérséklete alacsonyabb le3z, mint amekkora előbb volt, amikor az abszorbeált meleget külső hevítés útján ismét hozzávezettük. A cső tehát már nincs kitéve annak a veszélynek, hogy a hevítés folytán megolvadjon. Ennek folytán a csőnek lényeges megrövidítése mellett teljes reakciót lehet elérni. A kapott gáz hidrogén és szénoxidelegyből áll (nitrogén és szénsav hozzáelegyedése nélkül). Ezen gázelegy megszakítás nélküli eljárással eddigelé nem volt előállítható. Természetes, hogy a jelen eljáráshoz szükséges oxigén bármilyen módon előállítható, különösen alkalmas a jelen célra a folyósított levegő desztillációjából kapott oxigén. SZABADALMI IGÉNY. Az 56117. sz. törzsszabadalom és az 58706. sz. pótszabadalom szerinti eljárás további kiképzése, gázelegy előállítására, jellemezve azáltal, hogy nyers petroleumot, kereskedésbeli petroleumot, kátrányolajat, vagy valamely más szénhidrogént megfelelő mennyiségű vízgőzzel, amelyet a fölhevített csőbe való bevezetése előtt megfelelő mennyiségű oxigénnel kevertünk, desztillálunk. !»A&LA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOtf.OAJA BUDAPESTÉ*