66775. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai időzetgyújtó tüzérségi lövedékek számára

Megjelent 1915. évi április hó 285-én. MAGY. f&jv KIR. SZABADALMI Wbffl HIVATAL SZABADALMILEIRAS 66775. szám, XIX/c. OSZTÁLY. Mechanikai időzetgyújtó tüzérségi lövedékek számára. DR

ING. JUNGHANS ARTHUR TITKOS KERESKEDELMI TANÁCSOS SCHRAMBERGBEN (WÜRTEMBERG). Pótszabadalom a 65412. sz. törzsszabadalomhoz. Bejelentésének napja 1914 január hó 3-ika. Elsőbbsége 1913 február hó 24-ike. A jelen találmány tárgya a 65412. számú törzsszabadalomban védett tüzérségi lövedékek számára való mechanikai időzetgyújtóra vonatkozik. A gyújtó jellemzője tudvalevőleg abban van, hogy meghajtó és szabályozó szerv gyanánt szolgáló mindenfajta rúgó kiküszöbölése mellett, a szükséges erőnyomatékok kizárólag* súlyerőkről vezettetnek le, mimellett a meghajtó erő szabályozása az egyik esetben pótsúlytól függő hajtóműrészek, a másik esetben magával a centrifugál súlylyal együttműködő spirálkerületű, közbenső korong segélyével történik. Szükségesnek mutatkozott már most oly intézkedések létesítése, hogy a gyújtó egyúttal azon zavaró befolyásoktól is mentesítessék, melyek a meghajtásra, illetőleg a meghajtás szabályozására szükséges erőnyomatékok tekintetében, a normális forgástengelytől való esetleges eltérésekből adódnak ki. A meghajtó centrifugáisúly súlypontja tudvalévőleg a gyújtótengelyétől bizonyos meghatározott távolságban fekszik, (mely normális viszonyok mellett a lövedék forgástengelyével esik össze). Ez a távolság állapítja meg tudvalevőleg a súly által a művezetre kifejtett erőt, tehát a meghajtó erőt. Ha már most a lövedéknek a normális forgástengely irányától való eltérése által maga a gyújtó is excentrikusan áll be ezen normális forgástengelyhez, akkor természetesen az említett (a súly súlypontjának a forgástengelytől való) távolságnak változása folytán a hajtóerő, azaz a művezetre kifejtett erőnyomaték is változik, így pl. előfordulhat, hogy az eltérés folytán a forgástengely a meghajtó súly súlypontjába kerül, amikor is az erőnyomaték nullával lesz egyenlő, tehát a művezet egyáltalában nem hajtatik meg. Viszont minél távolabb esik a forgástengely a meghajtó súlypontjától, annál nagyobb lesz a művezetre ható erőnyomaték. Ebből az következik, hogy a súlypontnak a tényleges forgástengelyhez képest elfoglalt helyzete szerint, vagy más szavakkal, a gyújtó excentrikus állásának mértéke szerint, az erőnyomaték nulla és maximum között váltakozhat. Ezen hibaforrás kiküszöbölésére a jelen találmány szerint a súlyerőket elosztjuk oly módon, hogy egyetlen összsúly helyett, párosan együttműködő, egyes súlyokat helyezünk el a gyújtótengelytől egyenlő tá-