66770. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szivarkaszopókákhoz való szalmaborítás előállítására

ban lévő nyers lapok mérete által megadott szélességű szalagok alakjában történik s az 5. ábrán föltüntetett keskeny szalagokká való szétvágás a fölgöngyölés előtt, közben, vagy után végezhető. A rajz többi ábrái a hajlékonnyá tevésre szolgáló berendezésnek egy kiviteli alakját tüntetik föl és pedig az 1. ábrán homloknézetben, a 2. ábrán fölülnézetben, a 3. ábrán függélyes keresztmetszetben, míg a 4. ábra a hajtómű nézetét mutatja. A két (1, 2) henger lágy gumiborítással van ellátva s egyenlő értelemben való hajtásukra a (3) zsínortárcaa és az (5, 6, 7) fogaskerekek szolgálnak. Az (5) és (7) kerekek fogszámai különbözők, miért is a (2) henger az (1) hengernél valamivel gyorsabban forog és ennek folytán az anyagra nyújtó hatást gyakorol. A két henger között a (8) v

sín foglal helyet, melynek éles szélekkel bíró alsó lapja merőlegesen áll a sín két oldallapjára. Ha a (8) sínt a (9) emelő, (10) vonórúd és egy föl nem tüntetett lábító segélyével annyira lesülyesztjük, amennyire az ütköző gyanánt szolgáló (11) állítócsavar megengedi, akkor a sín alsó lapjának két éle a hengereknek kissé lágy köpenyébe nyomódik. A szalmával beragasztott selyempapirt a (12) asztalon addig toljuk előre, míg elülső szélét a lesülyesztett (8) sín meg nem fogja. A szalmarost az asztalon keresztben halaxl, miközben a selyempapir fölül, a szalma pedig alúl fekszik. Mivel a (8) sín szélei kissé a hengerköpenyekbe nyomódnak, a hatás — még ha egyelőre csak: egy hengert veszünk is tekintetbe — nem egyszerűen ugyanaz lesz, mintha az anyaglapot szög alatt megtörve valamely él fölött húznók el. Ellenkezőleg minden egyes szalmaszál rostjai egymásután a hengerköpenybe nyomatnak és közben a (8) sín éke körül tovavezettetnek, .minek következtében a rostok közötti kötőanyag erős nyújtó- és húzóhatást szenved és ezáltal merevségét elveszti. Ez a folyamat aztán a második hengernél is ismétlődik, egyidejűleg azonban a két henger között az anyag nyújtást szenved. Eredményül tökéletesen és mindenütt egyenletesen hajlékony anyagot kapunk, melynek szalmaborítása amellett még szép selyemfényt is kap. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szivarkaszopókákhoz való borító anyag, jellemezve fölhasított, laposra kiterített és párhúzamosan fektetett szalmaszálakkal beragasztott selyempapirdarabok által, melyek ragasztó csikók segélyével szalagalakban egymáshoz vannak foglalva és tekercsesé göngyölve. 2. Eljárás az 1. igénypontban védett szalagalakú borítóanyag előállítására, jellemezve azáltal, hogy a fölhasított, laposra kiterített és párhúzamosan fektetett szalmaszálakkal beragasztott selyempapirdarabokat a szalmaszálakra keresztben, éles fölületek fölött többször áthúzzuk és közben megnyújtjuk oly célból, hogy hajlékonyakká váljanak, mire a papírdarabokat ragasztó csikók segélyével tompa illesztéssel egymáshoz foglaljuk és a kapott szalagokat tekerccsé göngyöljük, ahol a borítóanyaghoz szükséges szélességre való szétvágást a fölgöngyölése előtt, közben vagy után végezhetjük. 3. Berendezés a szalmaszálakkal beragasztott selyempapirdaraboknak a 2. igénypont szerinti eljárással való hajlékonnyá tételére, jellemezve egy lágy gumiköpennyel ellátott henger által, melynek köpenyébe az éles fölület kissé benyomul, midőn a papírdarabok az él körül tovahúzatnak. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés foganatosítási alakja, jellemezve egy (8) sín által, melynek.egyik lapján két él van kiképezve és ezen élekkel átellenben két. egyenlő értelemben forgó gumiköpenyű henger van élrendezve öly módon, hogy a sín két éle -a két hengerköpenybe nyomódik és ennek folytán a szalmával borított papírlapok a sín élein való tovahúzás alkalmával kétszer töretnek meg közvetlenül egymásután.