66768. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olyan fémtárgyak előállítására melyek különböző fajtájú rétegekből állanak

Megjelent 1915. évi április hó 255-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 66768. szám. XVI/«. OSZTÁLY. Eljárás olyan fémtárgyak előállítására, melyek különböző fajtájú rétegekből állanak. SCHYLLS ALFRÉD OKL. MÉRNÖK MÜLHEIMBEN. A bejelentés napja 1914 junius hó 3-ika. Elsőbbsége 1913 junius hó 16-ika. Jelen találmány olyan fémtárgyak előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik, melyek két vagy több, különböző chémiai vagy fizikai tulajdonságokkal bíró rétegből állanak. Az eljárással pl. kemény fölső réteggel bíró vaslemezeket kívánunk előállítani. Javasolták már olyan vastuskóknak és vaslemezeknek, melyek különböző tulajdonságú rétegekből állanak, összetett öntéssel való előállítását. Eszerint az öntőformába mindenekelőtt az acélt és azután a puhább vasat öntik, be. Ezen eljárásnak az a hátránya, hogy az egész testet öntik úgy, hogy nem indulhatnak ki tetszőlegesen előkészített alaptestből, továbbá, hogy a két fémréteg összekeveredésének mértékét nem lehet előre meghatározni. Ez okból lehetetlen az ilyen összetett öntéssel jó eredményeket elérni. Továbbá az ez eljárás, elvileg is, csak ott alkalmazható, ahol a tuskó vagy a lemez fölső rétegének tulajdonságait is az öntött fém állapítja meg. Egy másik ismert eljárás szerint kovácsvaslemezeket úgy akarnak acélbevonattal ellátni, hogy a vaslemezt felálló vasszegéllyel (karimával) látják el és hegesztési hőfokra melegítik, hogy azután folyékony acélt öntsenek a lemezen a karima által képezett formába. Ez az eljárás is csak ott alkalmazható, ahol a fémes alapon a ráöntött fémmel más réteget akarnak létesíteni és azonkívül ennek az eljárásnak az a hátránya is meg van, hogy a szilárd összeköttetés keletkezése a fölső réteg és a lemez közt mindig bizonytalan. A jelen találmány értelmében olyan fémtestet, pl. lemezt, mely több, különböző fajtájú réteggel bír, úgy állítunk elő, hogy a tetszőlegesen előkészített, tehát pl. hengerelt vagy kovácsolt kész test külső rétegét folyékony állapotba hozzuk és azután a folyékony fémmel olyan anyagokat keverünk össze, melyek az első fém tulajdonságait megváltoztatják. így pl. a test folyékonnyá tett fölső rétegébe olyan fémeket lehet beönteni, melyek az alaptest fémjével keményebb ötvözetet alkotnak. A megváltoztatandó tárgyat ekkor, alkalmas módon egy, kemence tűzhelylemezébe építjük be. Az ismert eljárásokkal szemben az az előny áll itt fönn, hogy a találmány értelmiben foganatosított eljárás tetszőleges fémekre alkalmazható és hogy a folyékony állapotban lévő fölső réteget a legkülönbözőbb módon lehet megváltoztatni. Emellett mindig módunkban van a megváltoztatott