66727. lajstromszámú szabadalom • Falazott építésrész, különösen fal- vagy ferde-tetőillesztés fegyverzettel

8. és 9. ábrákon a szalagvasaknak a tartóoszloppal való összeköttetése látható. Az 1. ábrán fából való (1) szarufákból álló tetó' van föltüntetve, azonban a tetőszerkezet természetesen ugyanolyan jól vastetőkölőknél T-tartók vagy hasonlók alakjában is fölhasználható. Az (1) tetőszárufákhoz átmenő (2) szalagvasak vannak kötve, melyek ezen célra a 3. ábrán látható módon áthajlított (3) véggel lehetnek ellátva; ezen (3) végcsavarok, szögek vagy vaskötőknél szö^ecsek segélyével a tetőkötőre erősíttetnek olymódon, hogy ezen megerősítés által a tetősíkban való nyomás a tartókra vitetik át. Az 1. ábrán más megerősítési mód van föltüntetve. Itt az (1) gerendára csavarok segélyével a (4) kapocs van erősítve, amelyen az (5) csatt van elrendezve. Ezen csatton a (2) szalag végét elegendő erővel áthúzzuk úgy, hogy a szalagvas feszesre kifeszíttetik, azután az áthúzott véget áthajlítjuk és szükség esetén valamely elzárás segélyével biztosítjuk. A szalagvas ezen megfeszítése által az egész fegyverzet és ezáltal az egész tető nagyon nagy szilárdságú lesz. A (2) szalagvasakra, melyek a talpillesztésekben fekszenek, célszerűen a 3. ábrán látható alakú (6) kötővasak vannak fölfűzve. Ezek a (6) kötővasak a (2) vasnál szélesebb sávból állanak. Ezen sáv az egyik végénél (7)-nél az egyik oldal felé át van hajlítva és ott egy hasíték van kiképezve, melyen a (2) szalagvas áthalad. A sáv másik vége föl van hasítva és a (8) és (8') nyelvek két oldalra át vannak hajlítva. Ezek a (8) és (8') nyelvek a kötővasak föltolásakor a szalagvasaktól oly távolságban vannak, hogy a téglát körülveszik és a legközelebbi talpillesztésbe fekszenek, mint ez a legtisztábban a 4. ábrán látható. A szalagvasakkal szomszédos téglarétegek minden illesztésében egy ilyen kötővas van elrendezve Mivel a 4. ábra szerinti téglák kötésben vannak elrendezve, a kötővasak a szalagvasakra úgy vannak föl' fűzve, hogy váltakozva fölfelé és lefelé állanak. A kötővasak az 1. ábrán látható módon alsó élükkel a téglák alsó élével színeinek, fölfalazásnál tehát a 2. ábrán látható módon a (9) héjazaton fekszenek föl. Mivel a szalagvasak a kötővasak hasítékain áthaladnak, a héjazattól egé-1 szen meghatározott távolságban az 1. és J 2. ábrán látható módon az illesztésben helyes helyzetükben valamivel a középvonal alatt fekszenek. Emetlett nem vagyunk a munkás ügyességére és megbízhatóságára utalva. A tetőkötőn való megerősítés hosszlyukak, hosszúkás fülek és hasonlók segélyével oly módon van kiképezve, hogy ezáltal a fegyverzetvasak helyes állása nem zavarható. A föltüntetelt kiviteli alaknál a (2) szalagvasak csak minden harmadik talpillesztésben vannak elrendezve. Közvetlenül a szalagvasakon fölfekvő (10) és (11) téglasorok között tehát egy további (12) téglasor van elrendezve, mely nincsen illesztési fegyverzettel ellátva, azonban a talpillesztések mégis a kötő vasak (8) és (8') végei által részben védve vannak. A (12) téglarétegben a tartóvasak elhagyása megengedhető, mivel ezen rétegben a terhelés a legkisebb. Ezen réteg elrendezésének az a további előnye van, hogy falazásnál az egyik réteg lökéseinek az előzőleg előállított rétegre, illetve a szalagvasakra való átvitele biztosan elkerüítetik úi-y, hogy a cementhabarcs, melylyel az előzőleg falazott rétegek illesztéseit kiöntöttük, nyugodtan leköthet. Egy (12) téglasor helyett adott esetben két ilyen illesztés nélküli téglasor is kerülhet alkalmazásba. i Az 5—9. ábrák szerinti falszerkezetnél hasonló módon minden harmadik talpillesztésben a (14) szalagvasak vannak elrendezve, melyekre fölülről lefelé állóan a (15) kötővasak vannak fölfüggesztve. Ezek a kötővasak a jelen esetben a (16)-nál áthajlított fémsávból állanak, mely a fölső végén a (17) horoggá van áthajlítva és