66697. lajstromszámú szabadalom • Ferde betekintésű alapvonal távolságmérő

bok mindegyike tehát csak egyetlen egyszer veretik vissza a képegyesítő szemlencseprizmában úgy, hogy az egyenlőtlen számú visszaveréseket adó keresztfölületek folcserélése által a képmezőben lévő választóvonalban összeérő képrészek is fölcseréltetnek, oly módon, hogy a keresztfölületek egyik telyzetében a céltárgyak csúcsai, míg azok másik helyzetében a céltárgyak talppontjai kerülnek födésbe. A csatolt rajz a távolságmérő új alakjának kiviteli példáját mutatja, az 1. ábra a távolságmérő vázlatos hosszmetszete, részben nézete és a 2. ábra keresztmetszete. (1, 2) jelöli az alapvonal végpontjain elrendezett pentaprizmákat, (3, 4) a tárgylencséket és (5, 6) az ismert módon a tulajdonképeni képegyesítő szemleneseprizma elé ágyazott keresztprizmákat. (7) jelöli a mérőháromszög síkjára ferdén elhelyezett szemlencséket, (8) a beállítható mérőéket, melynek helyzete ismert módon a céltárgy távolságát adja meg, mely a (9) beosztáson leolvasható. A keresztezett (5, 6) prizmák közül az előbbi tetőfölülettel és az utóbbi egyszerű, a mérőháromszög síkjára merőlegesen álló reflektorfölülettel van ellátva. Az (5, 6) keresztprizmák a forgatható (10) csőhüvelyben vannak ágyazva, melynek (11) fogantyújával az (5, 6) keresztprizmáknak helyzete az (1, 2) pentaprizmákhoz és a (3, 4) tárgylencsékhez képest fölcserélhető. A ferde (12) szemlencsetoldatban a képegyesítő szemleneseprizma ül szilárdan, mely két (13, 14) elemi prizmából áll. E két prizma kittfölületében a (15) tükörbevonat van alkalmazva, melynek (16) éle a képmezőben a választóvonalat adja. A (16) tüköréi a szemlencseképsíkban párhuzamosan fekszik a mérőháromszög síkjához úgy, hogy a képmezőben egész terjedelmében élesen tűnik elő. A (15) tükörfölület a (14) prizma visszaverő (17) fölülete és a szemlencseprizmának ezen fölületre merőleges (18) belépési fölülete között fekszik. A szemlencseprizma oly módon van foglalatában ágyazva, hogy a (18) fölület merőleges a keresztprizmák forgástengelyére. (19) jelöli a kilépési fölületet, melyen át az alapvonal két végétől jövő sugárnyalábok vezérsugarai a (15) tükörfölületről, illetve a (14) prizma (17) visszaverőfölületéről való visszaverés után "merőlegesen kilépnek és a (7) szemlencsébe kerülnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Alapvonaltávolságmérő, a koincidens- és inverttávolságmérők elvén, melyek képegyesítő szemlencseprizmája két vagy több oly prizmából áll, melyek egymást egy a szemlencseképmezőt keresztező síkban érintik, mely részben tükröző fölület gyanánt van kiképezve, melynek határoló éle a képmezőben egy, egész terjedelmében éles választóvonalat ad, jellemezve azáltal, hogy az összetett szemlencseprizma egy a tükrözőfölületet tartalmazó prizmaérintkezőfölület által áthatolt belépési fölülettel, egy ehez ferde sugárkibocsátó fölülettel és egy a prizmák érintkező fölületében lévő tükörfölülethez lényegében párhuzamos reflektorfölülettel bír, mimellett a sugárbelépési fölület az érintkezési síkban lévő tiikörfölülettel és a kibocsátófölület a prizmák érintkezési fölületének hozzája csatlakozó sugárátbocsátó részével szomszédos. 2. Az 1. igénypont szerinti alapvonaltávolságmérő kiviteli alakja a képegyesítő szemlencseprizma elé ágyazott keresztprizmával, melynek elemi prizmái közül az egyik egyenszárú derékszögű prizmát és a másik tetőéles prizmát képez,- jellemezve . azáltal, hogy a képegyesítő szemlencseprizma elé ágyazott keresztprizma egy a szemlencseprizma átbocsátófölületére merőleges tengely körül forgatható, oly célból, hogy a távolságmérőt tetszés szerint föld- és légcélok mérésére használhassuk. Cl rajzlap melléki utol. °AL -AS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NívJMLAJA öUCApfcRTfeN