66681. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyors elektromos rezgések előállítására egyenáramból

működőén kompenzálódjék oly célból, hogy a kisütési közök hossza változatlanul ma­radjon. Bizonyos esetekben célszerű forgó tárcsa vagy hengeralakú szikraközök alkal­mazása. Kísérleti és elméleti vizsgálatok útján megállapítottam, hogy az oltóhatás akkor a legjobb és a veszteségek akkor a legcse­kélyebbek, ha az elékapcsolt szikraközök­nek ugyanazon oltókarakterisztikát és kapa­citást kölcsönözzük, mint az áttöltő szikra­közöknek. Ez ugyan csak azon esetre áll, ha az elékapcsolt szikraközök száma, ugyan­akkora vagy kisebbb, mint az átöltő szik­rakörök száma, mert ezen esetben a las­sabban oltó szikraközök úgyszólván ener­giafogyasztó fényív ellenállások gyanánt hatnak, melyek az áramkör oltóhatását nagy mértékben befolyásolják. Ily ese­tekben az elékapcsolt szikraközöket pél­dául forgó hengeralakú szikraközök gya­nánt képezzük ki úgy, hogy. minden szikra­átcsapás más-más, aránylag jól hűtött, azonban nyitott és így jól szellőztetett he­lyen megy végbe. Ha ellenben az előkapcsolt szikraközök száma jóval nagyobb az áttöltő szikraközök számánál, akkor az előkapcsolt szikrakö­zöket lehetőleg jól oltó kisütési közök gya­nánt képezzük ki, minthogy ez esetben a gyors oltóhatás az áttöltő szikraközök teher­mentesítését is maga után vonja. Az ismertetett eljárásnak egy további kiképzése, nagy teljesítmények számára ab­ban áll, hogy egyetlen kondenzátorpár he­lyett két vagy több kondezátorpárt rende­zünk el és pedig olyképen, hogy az (1) kondenzátorokat párhuzamos kapcsolásban töltjük és a (3) tömbkondenzátorokon át so­ros kapcsolásban sütjük ki. A 16. ábrán ezen megoldásnak megfelelő kapcsolási vázlat példaképen két kondenzá­torpár számára van föltüntetve. Az elrende­zés természetesen három vagy több kon­denzátorpárra egész hasonlóan foganato­sítható. A 16. ábrából közvetlenül látható, hogy a szinkronizmusban járó (pl. közös tenge­lyen elrendezett) áttöltőkészülékek forgásá­nál az (1) kondenzátorok a szikrák egymás­utánjának ritmusában a (15) állandósító te­kercseken át párhuzamos kapcsolásban vál­takozva töltetnek és a (3) tömbkondenzáto­rokon át soros kapcsolásban süttetnek ki. Ily módon am» kondenzátorpár elrendezé­sénél a rezgési áramkörben uralkodó össze­gyújtási fesztiitság az egyszeres elrendezés­hez képest (m)-szeres értékre növelhető, miáltal állandóan megmaradó összkapaci­tásnál (tehát az egyes kondenzátorok m-sze­res nagyításánál) a rezgési energia m2 -tel arányosan nő. Váltóáramú üzem számára hasonló kap­csolást Braun már javaslatba hozott ugyan, csakhogy ezen kapcsolással szemben a ta­lálmány tárgya azon lényeges és előnyös különbséget mutatja, hogy a kisülési hely­zetben két-két egymásután kapcsolt (lk és lkt k-j-1) táplálókondenzátor között, nem, mint Braun-nál, csak egy vagy több szikra­köz, hanem (3k) tömbkondenzátor is van alkalmazva úgy, hogy (a vázlatból látható) rövidzárlat veszélye, melynek elkerülése céljából Braun a hozzávezető vezetékekben ellenállások beiktatását hozza javaslatba, itt teljesen ki van küszöbölve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás gyors elektromos rezgések előál­lítására egyenáramból, melynél egy kon­denzátor szikraközökön át, tömbkonden­zátornak forgó vagy rezgő vagy mester­ségesen gyújtott áttöltőkészülékek segé­lyével való töltése és kisütése vagy át­töltése útján periodikusan kisüttetik, jel­lemezve azáltal, hogy mindkét konden­zátornak egyenlő nagyságú kapacitást adunk és a tápláló áramkört a szikrák egymásutánjának ritmusára való tekin­tettel akként hangoljuk, hogy mindkét kondenzátor feszültségének kiegyenlítő­dése alkalmával szabaddá váló magas frekvenciájú energia és így az áramfor­rástól elvont energia is a kétszeres táp­feszültség négyzetével arányos. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás foga­natosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a tápvezetékhez egy harmadik, sokkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom