66681. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyors elektromos rezgések előállítására egyenáramból

- 6 -után eloltunk. A részemről a drótnélküli távírás gyakorlatába bevezetett, oltószikraközök ezen követelménynek teljesen megfelelnek. Az alábbiak megértése céljából kiemelendő, hogy a szikra eloltását az oltószikraközök egészen más és pedig sokkal tökéletesebb módon eszközlik, mint pl. a forgó leszakító szikraközök. Míg ugyanis a fényív leszakítása igen gyors elektródamozgásnál is a lebegés tartamához képest csak lassan és amint a 14. ábra szerinti diagramm mutatja, csak jóval a rezgések teljes megszűnte után következik be, addig oltószikraközöknél a szikraátcsapás mindenkor már a lebegés első fele után, tehát sokkal gyorsabban és szabályosabban szakad meg. Ekként állandósító tekercsek és oltószikraközök kombinációjánál az áram útja a szikraközökön át, a Tesla féle elrendezéssel szemben, már a lebegés első fele után megszakad úgy, hogy az állandósító tekercsek által állandó mértéken tartott táplálóáram közvetlenül az (egy lebegésnek csak felerészben bekövetkező) oszcillatorikus kiegyenlítődés után vezettetik a kondenzátorhoz. Ennélfogva a 7. ábra szerniti elrendezés számára,mely azonban a találmány szerinti eljárásnak csak akkor felel meg, lia a (8) szikraközök oltási karakterisztikát mutatnak, a 13. ábra szerinti diagramm adódik ki. A 13a. és 13b.ábrák szerinti diagrammoka 14a.és 14b. ábrákhoz hasonlóan az áram lefolyását a kondenzátorágban és a szikraközök ágában külön-külön mutatják. Minthogy a (3) tömbkondenzátor van elrendezve, itt az oszcikátorikus kiegyenlítés után az (e) kondenzátorfeszültség szintén nem a zéró értékére, hanem a (V) kiegyenlítési feszültség értékére sülyed. A találmány tárgyára jellemző, a 14. ábra szerinti diagrammal szemben mutatkozó különbség azonnal fölismerhető: a (17 és 20) pontok (14. ábra) itt egyetlen (17) pontban esnek össze (13. ábra), a töltőáram (13a. ábra) eltekintve a lebegés első felének elenyészően csekély időtartamától, állandó és az oszcilatorikus kiegyenlítést követő káros rövidzárlati áramok elmaradnak. Míg a Tesla-féle eljárásnál az (i) töltőáramerősséget a rövidzárlati áramok lényegesen befolyásolják, addig az a találmány szerinti eljárásnál állandó értékű kapacitások mellett csak a kisülések számától függ és az állandósító tekercs önindukciójához képest, mely tekercs az áramot a szikrák egymásra következésének időtartamára ugyan állandó mértékben tartja, azontúl azonban annak abszolút nagyságát nem befolyásolja, indifferens egyensúlyban van. Ha tehát pl. a kisülések számát vagy nagyságát lassan növeljük, akkor ugyanazon mértékben az (i) táplálóáramerősség 'is (lassan növekvő egyenáramhoz hasonlóan) növekedni fog. Az (1) kondenzátor éppen a forgó tömbkondenzátorral kapcsolatban az állandósító tekercs befotyása alatt látszólag a táplálóáramkörben lévő ellenállás gyanánt hat; a periodikusan áttölteadő tömbkondenzátor az egyenáramkörre hasonló hatással van, mint egy nyugvó kondenzátor valamely váltóáramkörre: nevezetesen látszólagos, az áramot határoló ellenállást alkot. Ha tehát az állandósító tekercsek az (i) táplálási áram abszolút nagyságát nem is befolyásolják, még két-két szikra közötti időtartamon belül minden áramingadozást meggátolnak úgy, hogy az áram állandó középértéken vesztegel. Ugyanily módon és ugyanazon fizikai oknál fogva az (1) kondenzátor feszültsége az állandósító tekercsnek és a szikraközök oltóhatásának befolj-ása alatt a gyújtás pillanatában annyival vagy megközelítőleg annyival fogja az (E) táplálási feszültséget fölülmúlni, amennyivel az az oszcilatorikus kiegyenlítődés után a tápfeszültség alatt fekszik. Geometriailag ebben az esetben is a srafozott (23, 17, 24) háromszög területének (13. ábra szerinti diagramm) egyenlőnek kell lennie a (24, 19. 25) háromszög területével. Ezért állandósító tekercsek és oltószikraközök együttes alkalmazásánál mindig A 4-V E = T

^ tehát A = 2 E — V Li Továbbá egész általánosságban mondható,, hogy a (3) kondenzátornak az (1) konden-