66650. lajstromszámú szabadalom • Légtúlhevítőberendezés
a lényegileg négyszögletes (4) szekrény tartására van fölhasználva. A szekrény a (2) ajtó belső fölüleléhez szorosan illeszkedő vízszintes és függélyes (5) és (6) karimákkal bír és az ajtóhoz (7) csavarszegek segélyével van erősítve, melyek a szekrény négy mellső sarkába öntött (8) tuskókon haladnak át. A fölső vízszintes (5) karimától egy függélyes (9) fal nyúl lefelé, mely valamivel a szekrény (10) feneke fölött végződik úgy, hogy az ajtó belső oldala és a (9) fal között egy négyszögletes (11) túlhevítő kamra képződik, ha a szekrény az alább leírandó célokból az ajtóhoz van foglalva. A függélyes (12) fal a (4) szekrény belső hosszoldalát alkotja, mely a (10) fenékből nyúl fölfelé és a szekrény (13) födele alatt végződik. Ily módon a szekrény mellső alsó oldalán és hátsó fölső oldalán (14) ill. (15) nyílások képződnek. A szekrény mellső falától a hátsó falig a (16, 17, 18) és (20) válaszfalak terjednek, melyek lényegileg vízszintesen vannak elrendezve. A (16, 18, 20) válaszfalak végein (21) nyílások vannak, míg a szekrény végeitől befelé nyúló (17, 19) falak középen vannak (23) nyílással ellátva. A szekrény (10) feneke és az alsó (16) válaszfal közölt két függélyes (24) terelő lemez foglal helyet, melyek a (14) nyílás végedtől befelé görbülnek és valamivel a szekrény (12) hálsó fala előtt végződnek. A szekrény fölső részében, a (20) válaszfal és a (13) födél között szintén két függélyes (24) terelő lemez van elrendezve, melyek a szekrény mellső része felé ívben haladnak és kevéssel a (9) homlokfal előtt végződnek. A terelő lemezeknek és közfalaknak (mely utóbbiak szintén terelő lemezeket alkotnak) a szekrényben a leírt módon való elrendezése kettős pályát létesít az alsó mellső nyíláson belépő levegő számára, amely elrendezés hasznát alább fogjuk részletesebben ismertetni. A (25) légelosztó szerkezet egy nyitott elejfí szekrényt alkot, melynek előrenyúló (26) karimája a (4) szekrény (27) peremén vagy vállán nyugszik és csavarok segélyével van a szekrényhez erősítve. Az elosztó szekrény úgy van kiképezve, hogy a (4) szekrény hátsó részéhez erősített helyzetében szélei a hátsó (12) falhoz illeszkednek és azzal együtt kamrát alkotnak, mely a (29) közfalak segélyével keskeny (29) csatornákra van osztva. Mindegyik csatorna a (25) elosztó szekrény homlokfalában kiképezett (30) furatoknak egy-egy függélyes sorához vezet, mimellett az elosztó szekrény ívalakú végén is több függélyes (31) nyílás van alkalmazva. Az 5. ábra szerinti kivitelnél a túlhevítő a leírttal azonos, kivéve, hogy a szekrény (10) fenéklapjában egy (32) nyílás van kiképezve, melybe a íöltüntetftt (36) forrólégkemence (34) forrólégterével közlekedő (33) hüvely nyúl. Ezen foganatosításnál a túlhevítő a kemence forrólégteréből vagy a (11) előmelegítő kamrából, vagy a szükséghez képest mindkét, forrásból táplálható fölhevített levegővel. A (33) kapcsolóhüvely célszerűen körülbelül középen van elrendezve a szekrény végei között és a (35) karima részét alkothatja, mely a (34) forrólégteret az ajtó és kemence kőzött áthidalja úgy, hogy a fölhevített levegő a túlhevítőbe léphet. A (4) szekrény annyira befelé nyúl az ajtótól, hogy legbelső vége egészen közel fekszik a tűzhöz vagy közvetlenül a tűz fölött van, minek következtében a szekrénynek ez a része melegebb, mint többi részei. A tűzből származó hő a szekrény feneke, végei és tödele körül halad és a fémanyag által a haránlirányú terelőfalakra vitetik át. A (4) szekrény alsó rekeszén belépő levegő a szekrénynek a tűzzel szomszédos hálsó része felé húzódik, miközben a görbe (22) terelőfalak között halad cl x A levegő u szekrény falaival való érintkezés folytán fokozatosan melegebb lesz és kiterjeszkedik és a (16) falak végein levő (21) nyílásokon át fölfelé áramlik. Azután a (21) nyílásoktól befelé halad a (17) fal központi (23) nyílásához, ahol a
