66569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás járművek világítási és fűtési berendezéseinek nehezen illanó folyékony égési anyagokkal való táplálására

szerkezetének fűtésére csak egyetlen segédláng szolgál és ezért a segédláng által fogyasztott égési anyagnak mennyisége számba nem jön, az elgőzösítés pedig ennek dacára tökéletes. A segédláng által fogyasztott égési anyag azáltal térül meg, hogy az egyes lángzók az ezekhez vezetett, sok levegőt tartalmazó keveréket igen gazdaságosan értékesítik. Hogy a kondenzálás ellenében lehetőleg biztosított, égési anyagból és levegőből álló keverék keletkezzék, az égési anyagnak gőzét aránylag nagy, a gőzmennyiségnek három-, egész négyszeresével nagyobb mennyiségű levegővel kell keverni és ugyanezen okból az is célszerű, ha az égési anyagnak gőzét, míg az elvezetési helyéhez ér, oly mértékben fölhevítjük, hogy a gőz lehetőleg megszáradjon, vagyis hogy az égési anyagban jelenlévő, legnehezebben illanó szénhydrogánek is tökéletesen elpárologjanak, és hogy azok a légáram által folyadékhólyagok alakjában ne vitessenek tovább. -Célszerű végül, ha az égési anyagnak j gőzei a levegővel lehetőleg bensőleg ke- i verődnek és azért injektornak alkalmazása igen előnyös, amennyiben az akkor j is biztosít benső keverődést, ha további j keverő szerkezetek alkhlmazva nincsenek! A találmányt képező eljárás szerint az ismertetett föltételeknek teljesítésével oly égési anyagból és levegőből álló keveréket állítunk elő, mely további levegőnek hozzákeverése nélkül, intenzív, színtelen lánggal égethető el úgy, hogy annak kormozás nélkül való elégetése Bunsenlángzónak alkalmazását nem igényli és bármely, tetszőleges elvezető nyílásnál foganasítható. A találmányt képező eljárás akkor adja a legkedvezőbb eredményt, ha az égési anyaghoz kevert levegőmennyiség az égési anyagnak elégetéséhez szükséges levegőmennyiségnek felel meg úgy, hogy a lánghoz csak kevés külső égési levegőt kell hozzávezetni vagy, hogy ily levegőnek hozzávezetése egyáltalában nem szükséges. A találmányt képező eljárás foganatosításánál az égési anyag és levegő keverékének fölhasználása annak előállítási helyétől tetemes távolságban történhetik, amikor is több, egymástól térbelileg elkülönített lángzót lehet egy és ugyanazon keverékkészítő szerkezetből táplálni. A gőznek és levegőnek keveréke tehát a gyakorlatban állandó gáz módjára viselkedik és ettől csakis annyiban tér el, hogy koromfejlődés nélkül való elégetéséhez Bunsen-lángzó nem szükséges. Az ismert eljárásokkal szemben a találmányt képező eljárás azáltal tűnik ki, hogy az egyes fogyasztólángzóknál nem kell külön előmelegítőket alkalmazni. A találmányt képező eljárás szerint a nyomás alatt álló petroleumot lakásoknak világítására használhatjuk, mert a más eljárásoknál föllépő erős, zavaró zaj a lakott helyiségben elkerülhető azáltal, hogy a keverékkészítő szerkezet külön helyiségben hetyeztetik el. A találmányt képező eljárásnak foganatosítására szolgáló berendezésnek egy foganatosítási alakja a mellékelt rajzban példaképen van föltüntetve. Az 1. ábra a berendezésnek vázlatos metszete. A 2. és 3. ábrák a berendezés egy részlete két foganatosítási alakjának vázlatos metszetei. A folyékony égési anyag az (1) tartályban (1. ábra) van elhelyezve és ebben sűrített gáznak nyomása alatt áll. A tartályból az égési anyag a (2) elpárologtatóba és ebből, a (3) fűtőkígyón át, a (4) szájcsőbe jut. A#

(4) szájcsőből kiáramló gőz az (5) keverőcsőbe jut és ebbe megfelelő mennyiségű levegőt szív be, amellyel keverődik. Az (5) keverőcső a (6) vezetékkel van összekötve, melyből a (7) lámpákat hordó (8) elosztócsövek ágaznak el. A gőznek és levegőnek keveréke, ezen elosztócsöveknek torkolatainál, a (9) izzólestekben ég el. A főltüntetett függő izzólámpák helyeit álló izzólámpák is alkalmazhatók és az elosztócsövek porcellánból, zsírkőből vagy