66568. lajstromszámú szabadalom • Javítás olajúsztatási koncentráló eljárásokon

ten habot alkotva lefolynak, a meddő kőzet azonban a folyadék fölszine és a buborékok által képezeit hab alatt le­ülepedik és az ércrészektől el lesz vá­lasztva. A találmány két kiviteli alakban van föltüntetve. Az 1. ábra az egyik kivileli alakot hossz­metszetben mutatja, a 2. ábra egy másik kivileli alakot ha­sonló metszetben tüntet föl, míg a 3. ábra a 2. ábrának a 3—3 vonalon átmenő metszetét mutatja. Az 1. ábrában (10) az iszaphozzá­vezelőcső, amely fölső részén tölcsér­alakú (11) bővítéssel van ellátva, a (10) cső a készülék alsó részében (12)-vel je­lölt üregébe vezet, melynek nyílása (13) alul egy. e Gélra megfelelő lyukasztott le­mezzel (15) van elzárva, ez a lemez egy­szersmind egy, a légbevezetésre szol­gáló (14)-gyel jelölt edényt fölülről is határol. A (12)-vel jelölt üregbe a tulajdonlcépeni szeparacióra szolgáló (16) cső nyúlik bele, melynek alsó nyitott vége (17), bizonyos távolságra van a (15)-ös lyukasztott lemeztől. A (16) cső fölső vége egy másik üregbe (19) nyú­lik bele, melynek alsó feneke (20) lejtős és a (16)-os cső fölső nyitott (18) vége alatt van elrendezve. A (19)-el je­lölt edény fenekének közelében egy (21) kiömlőnyílással bir. A (19)-es edény fölső része kúpos (23) fallal van szű­kítve és fölső nyílása (22), a (16)-os cső­vel korrespondál. Az edény fölső részét egy elvezető csatorna (24) övezi körül, amely a koncentrált ércrészek elvezeté­sére szolgál, miután azok a (19) edény fölső (22)-es élén átfolytak. A szerkezet működése a következő: Az előzetesen olajjal vagy más hasonló anyaggal kezelt érc-vízkeverék a (ll)-es tölcsérbe lesz bevezetve. Az olajkezelés által az crces részek olajburkot nyerlek. Az érc-vízkeverék, röviden iszap, a (10) bevezető csövön át a (12) el jelölt edénybe jut. A (l4)-es légedény sűrített levegő­•tartánnyal vagy kompresszorral van ösz­szekapcsolva, mely a levegőt a (15)-ös lemez kis nyílásain át az iszap alsó ré­szébe szorílja, ahonnan az iszappal egyült a (16) os szeparálócsőbe kerül. Hogy az érc széjjelválasztása hatásos legyen, a légbuborékoknak oly kicsinyek­nek kell lenniök, hogy az olaj azokat könnyen beburkolhassp, miáltal minden egyes légbuborék, mint egy kis lég­gömbbé változtatva, az ércet az iszapból kiemeli. Az iszapfolya'dék a (16) csőben már légbevezetés nélkül is egy bizonyos föl­felé irányuló sebességgel bír, de ez a se­besség a levegőbuborékok fölszállása által lényegesen növeltetik, mert a levegő bevezetése által az mint emelőszivattyú kezd működni, az iszapnak fölfelé való folyását természetesen még a folyadék két szára közt levő sztatikai nyomáskü­lönbség is elősegíti. A levegőbuborékok nagysága az alkalmazott légnyomás és a lyukasztott lemez nyílásainak nagysága által hathatósan meg van szabva. A le­vegő és iszap áramlási iránya egybe­vágó, mindkettő fölfelé történik, csak­hogy a levegő valamivel gyorsabban emelkedik, mint az iszap; a mozgás azo­nos irányánál fogva örvények, melyek a kiválasztást károson befolyásolhatnák,nem léphetnek föl. Az iszap a (16)-os szeparáló csőben és az e fölött a (19)-el jelölt edényben leve­gőt tartalmaz, fajsúlya tehát kisebb, mint magáé a (10) csőben foglalt iszapé, ennélfogva fölszine is magasabban áll, mint a (ll)-es tölcsérben. Az olajjal bur­kolt ércrészecskék az olajjal bevont le­vegőbuborékok által segítve, a (19)-es edény iszap fölszinére emelkednek és ott habot képeznek ezen fölszin fölött, minek következtében az edény fölső pe­reméjén az azt körülvevő (24) csator­nába átfolynak, ahonnan további keze­lése céljából elvezettetnek. A (19)- es edény (23)-al jelölt kúpos része a netalán szét­szóródó légbuborckokat és ércrészecské­ket összetereli és fölszinre való jutását i megkönnyíti. A meddő kőzetrészek na-

Next

/
Oldalképek
Tartalom