66568. lajstromszámú szabadalom • Javítás olajúsztatási koncentráló eljárásokon
ten habot alkotva lefolynak, a meddő kőzet azonban a folyadék fölszine és a buborékok által képezeit hab alatt leülepedik és az ércrészektől el lesz választva. A találmány két kiviteli alakban van föltüntetve. Az 1. ábra az egyik kivileli alakot hosszmetszetben mutatja, a 2. ábra egy másik kivileli alakot hasonló metszetben tüntet föl, míg a 3. ábra a 2. ábrának a 3—3 vonalon átmenő metszetét mutatja. Az 1. ábrában (10) az iszaphozzávezelőcső, amely fölső részén tölcséralakú (11) bővítéssel van ellátva, a (10) cső a készülék alsó részében (12)-vel jelölt üregébe vezet, melynek nyílása (13) alul egy. e Gélra megfelelő lyukasztott lemezzel (15) van elzárva, ez a lemez egyszersmind egy, a légbevezetésre szolgáló (14)-gyel jelölt edényt fölülről is határol. A (12)-vel jelölt üregbe a tulajdonlcépeni szeparacióra szolgáló (16) cső nyúlik bele, melynek alsó nyitott vége (17), bizonyos távolságra van a (15)-ös lyukasztott lemeztől. A (16) cső fölső vége egy másik üregbe (19) nyúlik bele, melynek alsó feneke (20) lejtős és a (16)-os cső fölső nyitott (18) vége alatt van elrendezve. A (19)-el jelölt edény fenekének közelében egy (21) kiömlőnyílással bir. A (19)-es edény fölső része kúpos (23) fallal van szűkítve és fölső nyílása (22), a (16)-os csővel korrespondál. Az edény fölső részét egy elvezető csatorna (24) övezi körül, amely a koncentrált ércrészek elvezetésére szolgál, miután azok a (19) edény fölső (22)-es élén átfolytak. A szerkezet működése a következő: Az előzetesen olajjal vagy más hasonló anyaggal kezelt érc-vízkeverék a (ll)-es tölcsérbe lesz bevezetve. Az olajkezelés által az crces részek olajburkot nyerlek. Az érc-vízkeverék, röviden iszap, a (10) bevezető csövön át a (12) el jelölt edénybe jut. A (l4)-es légedény sűrített levegő•tartánnyal vagy kompresszorral van öszszekapcsolva, mely a levegőt a (15)-ös lemez kis nyílásain át az iszap alsó részébe szorílja, ahonnan az iszappal egyült a (16) os szeparálócsőbe kerül. Hogy az érc széjjelválasztása hatásos legyen, a légbuborékoknak oly kicsinyeknek kell lenniök, hogy az olaj azokat könnyen beburkolhassp, miáltal minden egyes légbuborék, mint egy kis léggömbbé változtatva, az ércet az iszapból kiemeli. Az iszapfolya'dék a (16) csőben már légbevezetés nélkül is egy bizonyos fölfelé irányuló sebességgel bír, de ez a sebesség a levegőbuborékok fölszállása által lényegesen növeltetik, mert a levegő bevezetése által az mint emelőszivattyú kezd működni, az iszapnak fölfelé való folyását természetesen még a folyadék két szára közt levő sztatikai nyomáskülönbség is elősegíti. A levegőbuborékok nagysága az alkalmazott légnyomás és a lyukasztott lemez nyílásainak nagysága által hathatósan meg van szabva. A levegő és iszap áramlási iránya egybevágó, mindkettő fölfelé történik, csakhogy a levegő valamivel gyorsabban emelkedik, mint az iszap; a mozgás azonos irányánál fogva örvények, melyek a kiválasztást károson befolyásolhatnák,nem léphetnek föl. Az iszap a (16)-os szeparáló csőben és az e fölött a (19)-el jelölt edényben levegőt tartalmaz, fajsúlya tehát kisebb, mint magáé a (10) csőben foglalt iszapé, ennélfogva fölszine is magasabban áll, mint a (ll)-es tölcsérben. Az olajjal burkolt ércrészecskék az olajjal bevont levegőbuborékok által segítve, a (19)-es edény iszap fölszinére emelkednek és ott habot képeznek ezen fölszin fölött, minek következtében az edény fölső pereméjén az azt körülvevő (24) csatornába átfolynak, ahonnan további kezelése céljából elvezettetnek. A (19)- es edény (23)-al jelölt kúpos része a netalán szétszóródó légbuborckokat és ércrészecskéket összetereli és fölszinre való jutását i megkönnyíti. A meddő kőzetrészek na-