66551. lajstromszámú szabadalom • Csuklós borona

Megjelent 1915. évi március hó 11-én. MÁG\. KIR. SZABADALMI Kn HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 66551. szám. X/a. OSZTÁLY. Csuklós borona. KUCSES KÁROLY MŰ- ÉS GÉPLAKATOS MAKÓN. A bejelentés napja 1914 március hó 7-ike. A találmány tárgya csuklós borona, melynél a fogak szálvasakból hajlított kengyel -alakú elemeken vannak kiképezve és ezen elemek láncokká, a láncok pedig hálószerű szerkezetté vannak egyesítve. A jelen találmány szerint a fogakat a kengyelszáraknak akként meghajlított szabad végei alkotják, hogy ugyanazon kengyel két foga egymás felé s amellett rézsútosan lefelé és hátrafelé irányul. A kengyelek szárain és középső részén emellett ugyancsak hajlítás útján gyűrűalakú szemek vannak kiképezve, melyek a kengyelalakú boronaelemeknek egymással való összekapcsolására szolgálnak. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképpeni foganatosítási alakját tünteti föl. Az 1. ábra a borona fölülnézete a kengyelalakú elemek nagyobb részének elhagyásával. A 2. és 3. ábrák pedig egy elem fölül- és oldalnézetét szemléltetik nagyobb léptékben. A föltüntetett kivitelnél az (1) vonógerendához, mely célszerűen 60 mm. külső átmérőjű vascsőből készül, (2) fülek vannak erősítve, melyekbe a kengyelalakú (3) elemek első sorát akasztjuk. A (3) elemek előállítása úgy történik, hogy egy szálvasat a 2. és 3. ábra szerint középső részén (16) gyűrűvé hajlítunk, azután a két kengyelszáron a (16) gyűrű síkjára merőlegesen egy-egy (18) gyűrűt képezünk ki, amelyekj nek folytatásai a (17) boronafogak. Ez utóbbiak a kengyel belseje felé konvergálnak és a borona haladási irányát tekintve hátrafelé és lejtősen lefelé irányulnak. Ezen elrendezés következtében a boronafogak a talaj fölszínével tompaszöget zárnak be a szokásos derékszög helyett, miért is az ilyen boronák egyfelől a vesszőből font tüskeboronákat pótolhatják, másfelől pedig a boronafogak nem tartják meg maguk között a száraz gazféléket és így nem tömődnek el. Továbbá a két irányban, t. i. hátrafelé és lefelé ferdén álló s egymás felé konvergáló fogak a talajon nem csupán keskeny, merőleges karcolást ejtenek, hanem az ekevasakhoz hasonlóan szélesebb mozgást végeznek és ennek folytán a földet alaposabban föllazítják. A (3) elemek az 1. ábrán látható módon (16) és (18) gyűrűiknél fogva vannak egymásba akasztva. Hogy a borona két széle egyenes legyen, a szélső kengyelek külső fele el van távolítva és ezen kengyelek (16) gyűrűibe (4) láncszemek vagy kampós pál-