66513. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a levegőn száradó deszkák, gerendák és hasonló faárúk repedezésének meggátlására

amelyekhez a deszkavégeken hegyes szög alatt rövidebb (b) harántfácskák csatla­koznak. A rajzon az 1. ábra a fácskák oly elrendezését mu­tatja, amelynél a vastag vonallal jelölt szél­áram a deszka keskenyebb (haránt) szélén lép be, míg a 2. ábrabeli elrendezésnél a széláram az egyik hosszoldalon lép be. A 3. ábra a deszkák egymásrarakási módját mutatja keresztmetszetben. A párhuzamos vagy közel párhuzamos (a) hosszfácskák elrendezése által ugyanis azt érjük el, hogy a levegő az 1. ábrán látható módon a deszka hosszirányában áram­lik a deszkák között végig. A (b) haránt­fácskák hatása pedig abban van, hogy a levegő a deszkafölületet nem súrolja egyen­letes erősséggel annak egész szélességében, hanem főként és akadálytalanul a deszka­fölület hosszanti közepén (3. ábra) áramol­hatik végig, míg a hárántfácskák által ké­pezett kamrákban a levegő megreked és igy a hosszanti széleken kevesebb nedvességet von el, mint a rövidebb utat választó lég­áram, amely a deszka hosszirányú közepén vonul végig. A harántfácskák elrendezésé­nek módja szerint a deszka hosszoldalai pl. kétszer annyi, vagy még hosszabb időt igényelnek teljes kiszáradásukhoz, mint az erősebb légáram hatása alatt gyorsabban száradó hosszanti középrész (magrész.) Ezen hatáshoz járul még egy az elérni kívánt célt nagy mérvben elősegítő hatás. Ugyanis az (a) és (b) fácskák a deszka hosszanti széleinek száradását közvetlenül is meggátolják, amennyiben ezen fácskák a deszka hosszszéleit a fölfekvési folületeken elfödik és ezáltal ezen részeknek, valamint a fácskákkal határos hosszrostoknak kiszá­radását meggátolják. Ha pl. már egyidejűleg az eddigi módon csak harántfadarabok közbeiktatásával egy­másra rakott bükkfadeszkákat, amelyek az egymásrarakás előtt még nem voltak kiszá­radva, szétrakjuk, úgy azt a megfigyelést tehetjük, hogy azon helyeken, amelyeken a harántfák fölfeküdtek és ezen helyek köz­vetlen környezetében a deszkák még többé­kevésbbé nedvesek, míg a deszka többi fö­lületei már teljesen ki vannak száradva. Ezt könnyen érthetővé is teszi az a körülménj', hogy azon helyeken, amelyeket a harántfák elfödnek, a levegő nem fejtheti ki közvet­lenül szárítóhatását. A fölfekvésül szolgáló fácskákban lévő nedvesség is késlelteti az általuk födött és környezetükben fekvő fafölületek kiszára­dását, azonkívül megemlítendő még az is, hogy a (b) és (b) fácskákban a nedvességet a behatoló eső, hó stb. is megújítja, ami a szomszédos farétegek kiszáradását ugyan­csak késlelteti. A fácskáknak a deszka hosszoldalainak kiszáradását gátló hatása ahhoz is hozzá­járul, hogy úgy az (a) hosszfácskáktól bo­rított tárcsaszélek (a kéreg felé fekvő fa­rétegek), mint a deszkának a (b) haránt­fácskák által, ill. részben elfödött oldalsó rétegei még távol sem szárazak, amidőn a kívülről behatoló nedvesség, (eső stb.) ellen és a légáramnak legfőként kitett középrész már régen megszáradt és megkeményedett. Az (a) és (b) fácskák megfelelő alakítása (fölfekvési fölületeiknek növelése vagy csök­kentése) is lehetővé teszi a kéreg felé fekvő farétegek száradásának kisebb vagy nagyobb mérvben való késleltetését. Továbbá a fács­kák egymástól való távolságának változta­tása által is lehetővé Válik a száradási fo­lyamatnak a deszkaszéleken való tetsző­leges szabályozása, mimellett a deszka hosszanti közepén végigáramló légcsatorna szélességének változtatása által a magréteg száradását külön is szabályozhatjuk. Fács­kák helyett kéregpapirszalagokat vagy meg­felelően alakított sablonokat is alkalmazha­tunk. Az (a) hosszfákat a 2. ábrán látható mó­don úgy is elrendezhetjük, hogy a légátbo­csátócsatorna a homlokfölületeken, vagy pedig a deszkák oldalán kezdődik és vég­ződik. SZABADALMI IGÉNY. Eijárás a levegőn száradó deszkák, geren­dák és hasonló faáruk repedezésének

Next

/
Oldalképek
Tartalom