66472. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés távbeszélő berendezésekhez

a más csoportokba való beállításhoz a nagy lépésekben mozgó kapcsoló művet a kis lépésekben mozgóra kellene átkapcsolni, anélkül azonban, hogy a választó vizsgálást végezne. A kapcsolás eme nehézségein kívül az előfizetők névsorában fölsorolandó kapcsolási számok sem volnának kellően áttekinthetők, mert hiszen a nem keresett (pl. a háromszor tíz) kontaktus végigjárására szükséges áramimpulzusok valamilyen módon ott föltüntetendők lennének. Ajánlották már most azt is, hogy az előfizetőkapcsolatokat a rendes, tizedes rendszer szerint számozzák és azon választók számára, melyekhez több vezetékcsoport van kapcsolva, átszámító szerkezeteket alkalmazzanak, melyek az előfizetők kapcsoló számait önműködően (pl. elektromágneses úton) ugy csoportosítják át, hogy azok a választók számozásának megfelelő számot adnak tovább. E berendezések azonban ama hátránnyal járnak, hogy külön készülékek és ezekkel új hibaforrások jutnak be a rendszerbe és azonkívül, hogy ezek a berendezést megdrágítják. A jelen találmány célja már most az, hogy a választókhoz (csoport-, vagy vezetékválasztókhoz) több vezetékcsoportot, bizonyos, pl. dekadikus rendszerben, kapcsolhassunk és ennek dacára az előfizetők kapcsolási számait és valamennyi beállító áramimpulzust ugyanazon, pl. dekadikus rendszer szerint hagyhassuk meg, mimellett esetleg csak egy érkező vezeték lehet az ily módon megnagyobbított választó számára elrendezve. A találmány abban áll, hogy ama választót, melyhez több vezetékcsoport van kapcsolva, legalább is ugyanolyan számban elrendezett, különbözően számozott, kapcsolási folyamatok segélyével létesíthető hozzávezető úton át lehet elérni, mint amennyi vezetckcsoport ezen választóhoz kapcsolva van. A rajz 4. és 5. ábrái a találmány két foganatosítási példáját vázlatosan tüntetik föl, a 6—9. ábrák pedig, szintén vázlatosan, de több részlet föltüntetésével, annak négy további foganatosítási alakját ábrázolják. A 4. ábrán látható foganatosítási példánál (T) egy hívó előfizető állomást jelöl, míg (LW) egy vezetékválasztó, melyhez négy, egyenkint száz vezetékből álló vezetékcsoport van kapcsolva. E vezetékcsoportok pl. 4100, 4200, 4300 és 4400 számokkal • vannak számozva. Választók gyanánt a rajzon Strowger-féle választók alkalmazását tételeztük föl. Egy (GWi) első csoportválasztó a 4000-es hozzávezető ulak egyikére állíttatik be, egy második csoportválasztó pedig a fölhívandó kapcsoló szám szerint, egy 100-as, 200-as, 300-as vagy 400-as hozzávezető útra. Mind a négy hozzávezető út ugyanazon vezetékválasztóhoz vezet, azonban annak pl. különböző kefecsoportjaihoz. Mind a négy hozzávezető úton át ugyanazon vezetékválasztó szervek működtettetnek, melyek a yálasztó mozgatására, megvizsgálására, elzárására, fölhívására és kikapcsolására szolgálnak. Különbözőek csak a beszédvezelékeknek a beállító szervekkel (kontaktuskarokkal) való kapcsolatai. A találmány szerint továbbá a hozzávezető utaknak számozásuknak megfelelő összefoglalása is eszközölhető, pl. az 5. ábra szerint úgy, hogy a (GWn) második csoportválasztóktól csak két vezetékág. pl. (a) és (b)' vezet a vezetékválasztóhoz és ennek dacára létrejön a vezetékválasztóban a (100, 200, 300, 400) hozzávezető út számozása által meghatározott csoporttal való kapcsolat. «Választók» alatt itt valamennyi olyan berendezés összessége értendő, mely a kapcsolat létesítésekor, más részről való használat elől elzáródik. Léteznek pl. beállító szervek több csoportjával biró válaszlók, mely csoportok közül t gy kapcsolat létesítésére mindig csak egy használtatik. A találmány értelmében ezen beállító szervek összessége, az elfoglaló, vizsgáló, elzáró stb. berendezésekkel együtt, egy választónak tekintendő. Más-