66407. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd halmazállapotú gyümölcskonzervek előállítására

3. ábra egy részletnek nagyobb léptékű függélyes keresztmetszetét, a 4. ábra pedig ugyanennek hosszmetszetét mutatja, míg az 5—9. ábrákon a berendezés további részletei láthatók különböző kivitelekben. A gyümőlcskészlet az (a) raktárhelyiségben van fölhalmozva, amelyből a (b) zúzószerkezet tölcséren át a (c) gőzölőbe, ebből pedig egy második tölcséren át a (d) áttörő gépbe jut, honnan az (e) billenőedény által az (f) főzőedénybe szállíttatik és abba kiüríttetik. Ezek mindnyájan ismeretes műveletek úgy, hogy részletesebb leírásuk nem szükséges. A főzést addig folytatjuk, míg az (f) edényben teljesen kész, azonban még merevedésre képes kocsonya nem lesz. Ez az anyag aztán a formákba jut. A formák az 5. ábrán látható kivitel szerint (g) csövekből állnak, amelyek űgy vannak egymás mellett elrendezve, hogy négyszögletes köteget alkotnak. A csövek alsó vége gumitömítéssel van elzárva, melyet a (h) lemez (1. ábra) szorít a csövekhez. A csőköteg fölött az (i) tölcsér van elrendezve, amelynek minden cső számára egy-egy kibocsátó nyílása van. A (g) csőköteg az (i) tölcsérrel együtt az (f) főzőedény kiürítő nyílása alatt fekszik úgy, hogy a csap megnyitása után a massza a tölcsérbe ömlik és ezen keresztül a csöveket megtölti. Mihelyt a csövek megteltek, egy köpenyt fektetünk köréjük és az egész köteget a (k) kötőpályára (2. ábra) akasztjuk, mely azt tovább szállítja. Az (i) tölcsér alá üres csőköteget állítunk. Á csövek keresztmetszéte kör-, ovális-, szegmens-, félkör- vagy más te'tszetőleges alakú lehet, amint épen a kereslet megkívánja. A megtöltött csőköteg először az (1) kádhoz kerül (2. ábra) és ebbe beállíttatik. A kád hideg vízzel vagy más hűtőanyaggal van megtöltve, minek következtében a forró massza hirtelen lehűl és abenne lévő nedvesség megkötése mellett megmerevedik, mimellett egyúttal a csőfalaktól is elválik. A massza tehát ekkor a csövekben lazán fekvő szilárd pálcákat alkot. A csőköteget most tovább visszük és az (m) állványra helyezzük, miután a csövek alsó végeit elzáró tömítést eltávolítottuk. A csövek ekkor (3. és 4. ábra) az állvány (n) nyílása fölött állnak, amely alatt egy állandóan mozgó, végnélküli (o) szállítószalag fut. A csövek fölött egy (p) dugattyúcsoport foglal helyet, amelyből minden csőre egy-egy dugattyú illeszkedik. Ez utóbbiakat egy tetszőleges hajtószerkezet, mely epyúttal az (o) szalagot is mozgathatja, lépésenként lefelé vezeti. Az (n) nyílás és az (o) szalag között egy (q) szán van efrendezve, amelyen a 6. ábra szerint minden csősor számára egy (r) drót van kifeszítve. A (q) szán a dugattyúk mozgásának minden szünete alatt egyszer előre és hátra mozog úgy, hogy a drótok a dugattyúk által lesülyesztett és a csövek alsó végein kitolt anyagrudakból egy-egy darabot levágnak. A dugattyúlöket magassága és ezzel a levágott darabok hossza tetszés szerint szabályozható. A dugattyúk helyett sűrített levegővel működő berendezés is alkalmazható, amelyet azonban nem szükséges leírni, mivel az ismert módszerek alapján állítható össze. Az anyagrudak kitolásához egyébként némely esetben nincsen is szükség semmiféle berendezésre, mivel a rudak már saját súlyuk folytán kiesnek a csövekből. A levágott darabok a cukorral behintett (o) szállítószalagra esnek, mely azokat egy tartányba szállítja, ahol teljesen körülburkoltatnak eukorral. A rudak azután egy leporoló szitára, onnan pedig a száritótérbe kerülnek, amelyet a szokásos idő múlva mint fogyasztásra kész termékek hagynak el. A 7—9. ábrák a (g) csövek helyett alkalmazható másféle szerkezeteket tüntetnek föl. A 7. ábra szerint a főzőből jövő massza fölvételére egy (s) köpeny (t) ürege szol-