66391. lajstromszámú szabadalom • Eljárás központi fűtéshez és más effélékhez való fűtőtesteknek keramiai anyagokból való előállítására
50 súlyrész agyag, 30 súly rész samott, 20 súlyrész kaolin. A kerámiai fűtőtestek számára való massza mechanikai előállításának nem csupán az a célja, hogy mint a közön-4 séges tűzálló agyagmasszáknál, a nyersanyagoknak belső ősszekeverődését érjük fel, hanem -egyúttal a massza szétaprílását és folyóssá tételét is biztosítsuk. E célból á massza alkatrészeit vízzel meglelelő örlőroalmoldtan bizonyos finomaság'g összeőrőljük, mire alkalmas mennyiségű szóda hozzáadagolása ulán jól önthelő masszát nyerünk, amely az összes kívánt tulajdonságokkal és igen finom likacsossággal biró kerámiai fűtőtestet eredményez. A finom és egyenletes likacsosságra kölön is' utalnunk kell, minthogy a közönséges tűzálló agyagmasszákból előállított tárgyak sokkal durvább és mindenekelőtt igen egyenlőtlen likacsossággiil bírnak úgy, hogy különösen bonyolultabb alakkal biró tárgyaknak mázzal való bevonás által történő, vízhatlanná tétele lehetetlen. minthogy a máz durva egyenetlen likacsosság folytán egyes helyeken az anyag belsejébe szívódik anélkül, hogy a likacsokat ezen helyeken kitöltené és így ezen helyeket vízhatlanná tenné. A finom és egvenletes likacsosság tehát kerámiai fűtőtesteknél elengedhetetlenül szükséges minthogy a finom likacsokon a víz már magábanvéve is nehezebben hatol át, azonkívül pedig a finom és egyenletes likacsok alkalmas máz segélyével tökéletesen és biztosan elzáratnak úgy, hogy a Miőtestek teljes vízhatlanná tehetők. Az önlött kerámiai fűtőtesteknek égetése is eltér némely tekintetben a közönséges tűzálló tárgyak égetési módjától. Míg a közönséges tűzálló tárgyakat csupán egyszer, azonban lehetőleg magas hőfokon égetjük, addig a kerámiai fűtőtesteket. azoknak mázzal való kifogástalan bevonása céljából kétszer kell égetnünk. Es pedig a porcellánégeiő eljárás szerint előbb egy alacsony hő okon és azután egy magasabb hőfokon. A legmagasabb égetőlemperalurát nem hajljük 9 -11 Segerkupon {1280—1320° C) túl úgy, hogy a hőmérséklet a közönséges tűzálló;, árúk égetésénél alkalmazott legipogasabb hőmérséklet alatt marad. A kerámiai fűtőtestek a megadott hőmérsékletnél az esetben, ha azok elegendő mennyiségű timföldszilikátot (Ala 08 2SiOa 2Ha O)- tartalmaztak, kielégítő szilárdsággal és finom likacsos^ágjJíil birnak. Másrészt azonban az aránylag alacsony égetési hőmérséklet által azt érjük el, hogy ezen masszák, amelyeknek nyersanyagait a föntleírt módon választjuk ki, égetésnél nem ömlenek meg és bogy az égetőkemence különböző helyeinek elkerülhetetlen húmérsékleti differenciák, melyek ugyanazon fűtőtesteknek különböző helyeire, különböző hőmérsékleti behatást gyakorolnak, mégsem folynak bekárosan a fűtőtestre, minthogy a fűtőtestek nyersanyagjainak egymásra gyakorolt reakciója az alkalmazott hőmérsékleteknél rendkívül csekely. Ennek következtében az aránylag nagy fűtőtesteken, amelyeknek méretei rendszerint egyirányban nagyobbak, a mennyiben azok például magassági irányban 1300 mm. kiterjedéssel bírhatnak, feszültségek keletkezése jóformán teljesen ki van zárva. A rejtett feszültségek, amelyek a nem tűzálló agyagmasszák csoportjába tartozó masszákból előállított kerámiai fűtőtestekben jelen látszanak lenni, okai valószínűleg az eddig előállított kerámiai fűtőtesteknél csak több hónapos használat ulán föllépő niegrepedezésnek. A fűtőtesteknek használata alkalmával bekövetkező gyakori fölniiTegedése é.-i újbóli lehűlése valószínűleg érvényre juttatja rejtett feszültségeket, amelyek előbb apró repedéseket idő/nek elő, ezek azonban lassanként mindinkább megnövekednek, az egész keresztmetszetre kiterjednek és vé^ül néhány hónap elteltével az egész fűtőtest tönkretéleléhez vezetnek. Ezen jelenség azonban a tűzálló agyagmasszák csoportjába tartozó masszákból előállítóit fűtőtesteknél
