66353. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék anyagoknak, különösen fémtartalmú anyagoknak, pörkölésére, redukálására elgőzösítésére vagy az anyagok összezsugorítása céljából való kezelésére

ícori legjobb reakcióliőmérsékleten elég liosszú idő alatt megy végbe és hogy az • adag a finomított részben gyakorlatilag mindig egyenletes sűrűséggel fekszik. Az eljárás forró, ttt/.előanyagnak ismételten oly módon kevert adagnak fuvatás által való finomitásából áll, hogy 'a tüzelőanyag a finomítás közben mindenkor csák aránylag csekély tüzelőanyagmenynyiséget tartalmaz. Tehát nem oly adagot finomítunk fuvatással, amely a kezeléshez szükséges összes tüzelőanyagot •tartalmazza, hanem oly adagot, amelyhez a tüzelőanyagnak mindenkor csupán égy csekély része van hozzákeverve. Különösen jó eredményeket érünk el, ha a tüzelőanyagtartalmat lehetőleg et>yen letesen tartjuk fönn és e célból a tüzelőanyagot körülbelül az adagból kíégétt mennyiségben vezetjük, abba ismét bele, akár egy bizonyos finomitási időtartam után, akár a finomítás közben folytonosan. Előnyös továbbá az adagot a hozzákevert tüzelőanyagon kívül önmagában 1s különbözően foríó alkatrészeivel összekeverni. Ezt legegyszerűbben úgy eszközöljük, hogy az adagnak vagy egy részének finomítását rövid időre megszakítjuk, a friss tüzelőanyagot az adaggal összekeverjük és arra a finomítást tovább folytatjuk. Ha oly anyagot finomítunk, amely már tartalmaz tüzelőanyagot, például kéntartalmú vagy szénnel kevert érceket, úgy friss anyagot vezetünk be a már finomított, forró anyagba épp oly módon, mint tiszta tüzelőanyagot. Ez esetben az adag bizortyos tartalmú finomítás után vagy pedig bizonyos számú keverő- és finoimtóperiódús után oly keverékből áll, amelynek egyik — még pedig nagyobb — részében a kezelés igen tökéletesen ment végbe, másik kisebl ik részében pedig még nem fejeződött be; e két rész között átmenetek vannak. A találmánybeli eljárás szerinti finomítással kapcsolatban a nyert finomított anyagöt ismert módon, például konverle- j Tekbén1

' vagy hasonlókban fokozatosah , előrehaladó reakciózónával nyugvó adag mellett tovább is finomíthatjuk, vagy más alkalmas kezelésnek is alá vethet jük-A föntiekben említett tüzelőanyagok alatt oly anyagok értendők, amelyek a fuvatással való finomítás közben elégésüli által meleget fejlesztenek, különösen pedig kén és szén és kén- vagy széntartalmú anyagok. Azonban egészen hasonló módon vasat vagy más, az adagban finoman elosztott fémet is használhatunk. Az eljárás alkalmas vas, ólom, cink, réz, ezüst, arany, arzén'stb. érceinek, valamint torokporának stb. oxidáló, klórozó, szulfátizáló vagy magnetizáló pörkölésére, Cink, ólom, réz, vas, nátrium, kálium stb. fémek oxidjainak, hidroxidjainak, karbonátjainak, szilikátjainak, szulfidjainak vagy szulfátjainak kilúgzás vagy etgőzösítés állal femekké (illékony fémek fémgőzeivé vagy alacsonyabb oxidációfokká való redukálására, továbbá fémeknek oxidokból, szulfidokból vagy szulfátokból újóla^ gos oxidáció mellett (például cink, ólom, vízműt, arzén, antimon, náiriüm, kálium stb. számára) való elgozösítésére, továbbá finomérc tőrökpor és hasonlók összesfllesére, valamint szulfátoknak szulfitokká való redukálására. Az eljárás általában az összes finomítással keresztülvihető kezelési módok számára alkalmas. A befuvalásra szolgáló levegőt némely esetben előnyösen előbb fölhevítjük. Azonkívül alkalmas gázokat vát>y gőzöket is hozzákeverhetünk, valamint a levegő oxigéntartalmát is növelhetjük vagy csökkenthetjük. Emellett a befúvott levegőt vagy gázt alul vagy fölül, vagy pedig oldalról vezethetjük az adagba. Az előzőkben említett «befuvatással» váló finomítás («Verblasen») alatt darabos, különösen apródarabos vagy poralakú anyagnak hővel való oly kezelése értendő, amelynél az illető tüzelőanyag az adagban el van osztva és abból (nyomás vagy szívóhatás segélyével) keresztülvezetett levegő vagy más gáz által kiégettetik. Továbbá á fönti megjelölés értelmezésére nézve még azt a korlátozást