66350. lajstromszámú szabadalom • Hőkicserélőkészülék
I. ábra egy csőcsoporl nézete, a 2 ábra kei szomszédos. egymással Iűi6- csövek révén óss/ekapcsolt csőcsoport keiv.szlnuiszele. a ."> álii a egv gvű jlőerőnek részben met-s. l!jt•,i iöllünteteit nagyobb léptékű né. eie a hozzátartozó keresztmetszettel egy üt',. a I ábra a csőesoportok metszete, az ö. ábra pedig azok fölülnézele. Mindegyik csőcsoport egy ia; gyüjlőesőoől áll. mely • 1»> válaszfalak révén több i i kamrára v in fölosztva. A cső alsó oldalán nagyobb számú mI) furat van ellemiezve. amelyek az ie; fűiőcsövek csatlakoztatására szo'gálnak. A lűtőcsövek bizonyos számú iűlőcsőből áll<’> szakaszokká vannak összekapcsolva és a gyűjtőcsővel úgy vannak összekötve, hogy egvik | végükkel egy fc kamrához, másik végükkel pedig euy másik >c* kamrához vannak csatlakoztatva. A rajzon íöltüntetelt kiviteli alaknál négy-négy fűtőcsőbői álló szakaszok van- 1 nak válasziva és ennek megfelelően a ! olvadék bevezetésére szolgáló d) cső- j csonkával fölszerelt első kamra négy Cd) j csatlakozási hellyel van ellátva. Az tej nuőoövek U-aiakban vannak iegörbítve. azonban más alakban, például W-alakbau vagy pedig kígyócsövek gyanánt is kiképezhetők. Az első (c) kamrához csatlakozó négy (e; fűlőcső másik végével a második <c> kamrához csatlakozik, amely hétszer annyi csatlakozási hellyel van ellátva, mint az első kamra, tehát a rajzolt kiviteli alaknál nyolc csatlakozó hellyel bír. A második kamra szabadon maradt csatlakozási helyeihez egy második csőszakasz négy csővége csatlakozik, amelynek csövei másik végükkel a harmadik kamrához vannak vezetve stb. Ilymódon egy összefüggő csőrendszer áll elő, amelyen a fölhevítendő folyadék vagy más eféle az egyes csőszakaszokban többször áramlik körösztül és pedig annyiszor,, ahány ily fűlőcsőszakasz alkalmazva van. Ezáltal a folyadékot arra késztetjük, hogy a fűlőcsatorna ugyanazon melegzónájában többször áramoljon végig a csőcsoportban úgy. hogy egyenletesebben bővíttetik föl. Hogy mindegyik (a) gyűjtőcsőhöz lehetők-_> sok ib) fűlőcsövei lehessen hozzácsatlakozlalni, a (d) csatlakoztató furatoj kát előnyösen kél egymáshoz képest el| loltan elrendezett sorban alkalmazzuk. | nehogy a csatlakoztató furatok túlközel | kerüljenek egymáshoz. Ily kép az egyes | fűlőcsövek is egymást átlapolóan rendez' he tők el. A fűlőcsőből és fölő'isövekből álló | egyes csőcsoporlokat fölülről vagy oldalról helyezzük a fűtőcsatorná!)a. A 4 ábra oly elrendezést mutat, amelynél a csőcsoportok fölülről vannak behelyezve. A fűlőcsatorna feneke vállakozóan elrendezett (gt kiugrásokkal és (In mélyedésekkel vannak ellátva. A csőcsoporlokat úgy rendezzük el. hogy azok a (g) kiugrások fölött, tehát a füstcsatornának mindig a legszűkebb helyein legyenek, amiáltal a melegátvitel intenzivebbé válik. Emellett a fűlőcsövek egy lapos, áttört falat képeznek, amelynek mentén a fűtő^ázok hatásosan végigáramolnak és amely egyúttal fölfogja a szálló hamut is. mi mellett ez a (h) mélyedésekben gyülemlik össze és onnan oldalsó nyílásokon körösztül könynyen eltávolíthaló. Mint már megemlítettük, a csőcsoportokat az oldalfalak felől is behelyezhetjük a fűtőcsatornába úgy, hogy a fűtőcsövek függélyesen állnak. Ezen elrendezés mellett a ífítőcsöveket vagy az ezek által képezett csőkígyókat úgy vezethetjük, hogy az összes levegő eltávozik a cső rendszerből. Ez esetben a gyűjtőcső fölső végén légcsapokat rendezünk el és az ősszel rendezést különösen az egyes csőcsoportoknak egymással való összekapcsolását úgy foganatosítjuk, hogy az egyes csőcsoportokban a folyadék alulról lép be a gyűjlőcsőbe. A gy aj tőcsöveket a fűtőcsövek révén vagy pedig külön csőkanyarok vagy más csövek segélyével kapcsolhatjuk egymással össze. A 4. és 5. ábrán mind a két
