66349. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés oly telefonberendezésekhez, melyekben az összeköttetések fölhíváskeresőkön át létesíttetnek
a (W8Í) választókeresó egy új szabad öszszekötővezetéket. Minthogy azonban a fölhívó vezeték megtalálásával egyidejűleg az ÍA) indíiórelais is árammentes lesz, ennélfogva a (V2) relais rögtön elvesztené mágnességét, de a választókeresó (M) vizsíálórelaisjétől a vizsgálópoienciált (a földet) elvonná. A választókapcsoló tehát egy szabad vezetéket csak akkor kereshetne föl, ha az (A) indítórelaisk valamelyike újólag gerjed. Minthogy a (V2) relais erősen késleltető relais, ennélfogva a vizsgálópotenciál föld) a (WS) választókereső szabaddá tétele atán, az (A) indítórelais ár immentessé válása das&ra még legalább annyi ideig az (M) vizsgálórelaishez kapcsolva marad, amennyi időt a (WS) választókereső egy szabad vezeték kieseséhez igényel. Ha a (GW) csoportválasztó bármely okból hasznavehetetlenné válik, akkor vagy az (Si) biztosítékot eltávolítjuk, vagy pedig a (d) vezetéket más alkalmas módon szakítjuk meg. Ezáltal az (M) mágnesek gerjesztőáramának keletkezese megakadályoztatik, aminek további következménye az, hogy az (N) relais sem gerjedhet. Ha tehát egy fölhívás által egy (A) indítórelais és ezáltal a (VI) és (V2) késleltetőrelaisk is gerjednek, akkor a választókeresők azon forgatómágnesei kezdenek működni, melyek a (d) vezeték megszakítása által elreteszelt összekötővezetékben állnak. Ezen elrendezés előnye könnyen fölismerhető, ha meggoudoljuk, hogy a csoportválasztó a főközpontban, a fölhíváskeresők pedig egy több kilométer távolságban levő, fölül nem vizsgált alközpontban lehetnek elrendezve. Nem szükséges, hogy minden alcsoporthoz egy külön (VS) választókereső tartozzék, mint a föltüntetett fóganatosítási alaknál, mivel a (Pl) vizsgálorelais, mely az (AS) beállitószerv mozgásait határolja, a (WS) választókeresőben ?an elrendezve. A vizsgálórelaist lehet az öBszekitővezetékhez, pl. a (cv) vezetékkez tartozóvá tenni és csak egyetlenegy választókeresőt alkalmazni. Ez esetben a (WS) Választókeresönek e'gy (AS) beállítószervet Csak épen, hogy meg kell indítania, pl. a (H) és (Rl) relaisk gerjesztése által. Amint egy (AS) beállitószerv megindulni kezdett, a válásztókereső további közreműködése nélkül képes tovamozogni, a választókereső pedig egy beállitószerv megindítása után rögtön ismét más fölhívások számára használható föl. Ily körülmények között az egyetlen választókeresőn ép annyi kontaktust alkalmazunk, mint amennyi beállitószerv van. Azon föladat, hogy a kapcsolás olyan legyen, hogy ugyanazon összekötővezetéknek két beállítószerve egyidejűleg ne indíttassék meg, ami kettős összeköttetéseket okozna, egyetlenegy választókereső alkalmazása esetén magát)l megoldódik, mivel utóbbi mindig csak egy beállítószervet indíthat meg. Azon föladat, hogy a választokereső csak egy oly beállitószervet indítson meg, mely azon vezetékeket súrolja, melyek között a fölhívóvezeték van, a minden alcsoporthoz külön tartozó (A) indítórelaisk segítségével oldható meg, ha ugyanis gondoskodunk arról, hogy az indítóáramkört (NI, 01) relaisk, (c) vezetékág, (H, Rl) relaisk, az (A) indítórelais csak akkor zárja, ha a közös választókereső azon beállítószerveken áll, melyek a megfelelő alcsoporthoz tartoznak. Egy közös választókereső főelőn\r e abban van, hogy arra minden összekötővezeték számára csak egy egészen rövid pillanatig a (H) és (Rl) relaisk gerjesztésének megindításáig van szükség. A 2. és 3. ábrán az összekötővezetékeknek az alcsoportokra való elosztása vati vázlatosan föltüntetve. A vízszintes (UG) vonalak pl. 25—25 előfizetövezetékből álló alcsoportokat ábrázolnak, a vastag függőleges vonalak pedig az összekötővezetékeket tüntetik föl. A 3. ábrán négy-négy 25-ös előfizetőalcsoporthoz 12—12 összekötővezeték tartozik oly módon, hogy ezen (12) öszszekötővezeték csak a négy alcsoport, forgalmában vesz részt. A 2. ábrán minden (UG) alcsoporthoz ugyancsak (12) összekötövezeték tartozik, melyek azonban az egymáson túlnyomó csoportalakulatok rendszere szerint vannak elrendezve. Olyan kapcsolási elrendezés, melynek célja több cso- •
