66331. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rezgések csillapítására

tartozó foganatosítási példa látható, melynél tehát a rugalmas elem magában a fölfüggesztésben van elrendezve. A szokásos módon kiképezett (a) fölfüggesztőrúgón belüli, az annak két végével összekötött (b) gumitömlő van elrendezve, melybe alulról a (c) cső és fölülről az ezen csőbe szabad mozgási tér meghagyásával benyúló (d) dugattyú van behelyezve. A cső és a dugattyú egyik vége bővül ós ezen helyen a tömlővel tömítően van összekötve. A cső éa a gumitömlő kö-íött az 1. ábrán föltüntetett nyugalmi helyzetben természetesen szabad mozgási tér van. Az egész gumitömlő az (f) csillapíiófolyadékka! van megtöltve, mely folyadék gyanánt célszerűen Valamely glicerin-kompoziciót használhatunk. Ha már most a fölfüggesztés húzóhatást szenved, akkor a (b) gumitömlő szűkűl és az (a) csőhöz, illetve a (d) dugattyúhoz simul. Ennekfolytán a folyadék a (d) dugattyú mentén kényszermozgásúan a (c) csőbe jut, melynek belső tere a (d) dugattyú fölfelé haladása folytán megnagyobbodott. Ha a húzás ismét megszűnik, ellenkező kényszermozgás következik be. A folyadéknak a dugattyúhoz viszonyított ezen kényszermozgásai igen erélyes csillapítást eredményeznek. A folyadéknak ismertetett továbbítását a külső levegő eszközli. A húzóhatás föllépte alkalmával a külső levegő a folyadékot belső terében megnagyobbodott (c) csőbe nyomja és ily módon a (b) tömlő összehúzódását idézi elő, míg az ellenkező irányú mozgásnál:a folyadék túlnyomása a tömlőt ieflíéit kezdeti helyzetébe mozgatja vissza. Ennélfogva ugyanaz a hatás következnék be akkor is, ha a gumitömlő helyett bőrből vagy. piás efféléből készült, kihúzható ráncfalat alkalmaznánk. A külön fölfüggesztő rúgót el is hagyhatji)^,,és szerepét a gumitömlő veheti át, minthogy ez két dimenzió szerinti rugalmassággal bír. Ez esetben második rugalmas elem gyanánt a második dimenzió szerinti, vagyis a harántiránynak megfelelő rugalmasság A 2, és következő ábrákon oly berendezések láthatók, melyeknél a második rugalmas elem az (f) csillapítófolyadékkal a csillapítandó testen van elrendezve. A csillapítandó test, melynek csak gyűrűalakú (A) fölfekvése van a 2. ábrán barántmetszetben fö tüntetve, a hasonló alakú, zárt (Rl, R2) gumiabroncson nyugszik, mely a 2. ábrán látható harántmetszeti alakkal bír, mely alakot a külön (P) lemez biztosítja. Az egymással kö/.lekedő részekkel biró gumiabroncs fölső (Rl) fele rúgó gyanánt hat, míg az alsó fele a második rugalmas elemet alkotja. Eí esetben tehát a második rugalmas elemet igen egyszerű módon oly gumitömlő alkotja, mely az elsőhöz hasonlóan van alakítva. Az (f) folyadéknak a berendezés csillapító működésénél bekövetkező kéuyszermozgású továbbítása az egyik tömlőből a másikba megy végbe. A továbbítás utáni helyzet a második ábrában szakadozott vonalakkal van föltüntetve. A 3. ábra szerinti foganatosítási alaknál a csillapítandó (K) test úg>, mint az 1. ábra esetén az (a) rúgó segélyével van fölfüggesztve, csakhogy ez ese ben. a csillapítóberendezés magán a csillapítandó testen van elrendezve., A második rugalmas elemet e célból a(B) gumizsák alkotja, mely a (K) testen fölül van megerősítve és mely az (f) csillapítófolyadékkal megtöltve, nyugalmi állapotában a teljes vonallal rajzolt helyzetet foglalja el. A zsáknak két határhelyzete, melyeket az a lökések beálltakor fölvesz, szakadozott, ill. eredményvonalakkal van föltüntetve. Azok a kényszermozgások, melyeket a (B) zsák ahkiaban kiképzett rugalmas elem a csiliapítófo y idék tömegtehetetlenségének hatása alatt rezgések alkalmával végezni kénytelen, a rajzból minden további magyarázat nélkül megérthetők. A 4. ábrán a találmány tárgyának oly ' foganatosítási alakja látható, melynél a második rugalmas elemet külön (F) rúgók alkotják, melyekre az (f) csillapítófolyadékban a (g) furatokkal ellátott (h) tárcsa van fölfüggesztve. Az (P) rúgókat a csillapítandó (K) test hordja, mely nuga a test is (a) rúgóra van fölfüggesztve. Ez esetben a (h) tárcsa tömegtehetetlensége folytán az ezen tárcsá-