66296. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés valamely csekély energiájú periódikusan változó mozgásnak ugyanazon törvény szerint lefolyó nagy energiájú mozgássá való átalakítására
- 8 -sebességének fázisa, a toinegtehetetlenség következtében, a szabályozógenerátor kapocsfeszültségének fázisa mögött visszamarad. Minthogy már most ezen kapocsfeszültség fázisának megközelítőleg meg kell egyeznie a (G. E, Gl) áramkör váltakozóáramának fázisával, ezen váltakozóáram fázisa pedig, az (E) főmezőtekercselés önindukciója következtében, a (H) gerjesztőgép elektrómótoros ereje és az (M, K, J, KI, S) áramkör evvel egyenlő fázisban lefolyó váltakozóáramának fázisa mögött visszamarad, ennélfogva a mótor szögsebessége fázisának még inkább vissza kell maradnia az utóbb említett váltóáram fázisa mögött. Ha most a mótor szögsebessége fázisának az (A) inga szögsebessége fázisával meg kell egyeznie, mint az szükséges, hogy a mótor által létesített lengőmozgás törvénye azon törvénynyel megegyezzék, mely szerint az inga lengőmozgása lefolyik, akkor az (M, K, J, KI, S) áramkör váltakozóáramának az (A) iugá szögsebességével egyenlő fázisban lefolyó, az (M) fegyverzettekercselésben indukált elektromotoros erőt annyival kell megelőznie, mint amennyivel a mótor szög- . sebességének fázisa a váltakozóáram fázisától elmarad. Ezt már most az (S, T) transzformátor segítségével érjük el. A transzformátor primér áramerőssége a szabályozógenerátornak egyszersmind a primér áramkör kapocsfeszültségét is képező kapocsfeszültsége mögött elmarad, az utánsietési szög pedig a (TI) előkapcsolt ellenállás magas értékére való tekintettel meglehetősen kicsiny. A szabályozógenerátor kapocsfeszültsége ismét, amint az a föntebbiekböl kiadódik, az (M, K, J, KI, S) áramkör a váltakozóárama mögött elmarad. A primér áramerősség tehát annál inkább fog ezen áram után sietni. A 2. ábrán föltüntetett vektordiagrammban tehát, melyben a szögek az (x) nyíllal jelölt óramutatómozgás értelmében számítandók, ha (Tavai az (M, K, J. Kl, S) áramkör váltakozóáramának vektorát jelöljük, a primér áramerősség vektora körülbelül o a-val fog össze•esni. A transformátor primér elektromotoros ereje természetesen lényegesen nagyöbb a szekundér elektromotoros erőnél, minélfogva természetesen a primér menetszámnak is tetemesen nagyobbnak kell lennie a szekundér menetszámnál. Minthogy továbbá a primér áramerősség is tetemesen nagyobb a szekundér áramerősségénél, ennélfogva természetesen a primér amperemenetszámnak is lényegesen nagyobbnak kell lennie a szekundér amperemenetszámnál.Nagy megközelítéssel föltehető tehát, hogy a transformátor mezőerősségének fázisa a primér amperemenetszám,"vagy áramerősség fázisával megegyezik. A szekundér elektromotoros erő, melyet E„-el jelölünk, a mezőerősségnek és így megközelítőleg a primér áramerősségtől is 90°-kal elmarad. Az (E.) szekundér elektromotoros erő vektora ennélfogva a vektordiagrammban ÍTa-vel fog összeesni, mely öT-vel 90°-ú szöget képez. Ha az (A) inge lengései által az (M) fegyverzettekercselésben indukált elektromotoros erőt Em -el, a (J) tekercselés önindukcióját e„-el, az (M, K, J, Kl, 8) áramkör áramerősségét i-vel. az ohmikus ellenállást pedig w-el jelöljük, akkor, tekintettel arra, hogy az E,„ és E. elektromotoros erők egymás ellen vannak kapcsolva, minden pillanatban áll, hogy: E„ + e,-E, = iw Em — iw -f- E, — e5 . A vektordiagrammban, amelyben az E„, E„ e, és i értékek, mint maximális értékek vagy pedig mint effektív értékek veendők, legyen az e, önindukció vektora, mely önműködő 90 fokkal az (i) áramerősség öa vektora után siet, öl-vel * (o~d _JL_ <Tá) jelölve. Ha már most, az utolsó egyenletnek megfelelően, az iTS vektor irányában f^ darabot, továbbá az e végponttól íTc irányában T7 = E, darabot, végül az f pontból ÍTdvel ellenkező irányban Fg = e, darabot viszünk föl, akkor 0 ~g az Em -nek vektorát képviseli. Mint a vektordiagram mutatja, az cTa vektor által ábrázolt (i) áramerősség az cTg vektor által ábrázolt E„ elektromos erőhöz és így egyszersmind az (A) inga