66269. lajstromszámú szabadalom • Sajtolóhenger a víznek nedves, végtelen vagy ívalakú faanyag- vagy celluloza rétegekből való kiszorítására
4 Megjelent 1915. évi január hó 27-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 66269. szám. XIH/a. OSZTÁLYSajtolóhenger a víznek nedves, végtelen vagy ivalakú faanyag- vagy cellulóza rétegekből való kiszorítására. SCHAAiNNING PEDER CHRISTIAN MÉRNÖK CHR1STIANIA/ BAEKKELAGETBEN. M A bejelentés napja 1913 december hó 2-ika. Nedves faanyag- vagy cellulóza-kéregpapiroknak hengerek segélyével való kisajtolásánál a hengerek kiképzésének mikéntje a sajtolóműre alapvető fontossággal bír. Az eddigelé ismeretessé vált sajtoló hengerek költségesek és azon kívül bonyolult szerkezetűek. Az eddigi hengerek rendszerint nemezköpennyel vannak burkolva, vagy a kiszorított víz fölszívására szolgáló külön készülékkel vannak összekötve. A nemezköpeny különösen ott ahol nagy nyomásokkal dolgoznak, rendkívül rövid élettartamú és nem üzembiztos. A saj tolóhengerek fölületét továbbá ellátták már csatornákkal, barázdákkal, mélyedésekkel, lyukakkal stb. oly célból, hogy az anyagból kiszorított víz számára elvezető csatornák álljanak rendelkezésre. A találmány azon a megfigyelésen alapszik, hogy a víz kiszorításánál a kapilláris hatás rendkívü- fontos szerepet játszik. A kísérletek azt eredményezték, hogy ha a henger harántirányában vagy közelítőleg harántirányában haladó fölületi csatornák befelé nagymértékben szűkölnek, akkor a kapilláris hatás folytán az önműködő szívás egy faja lélesül úgy hogy még abban az esetben is ha a hen ger fölületén hosszirányú csatornákat nem alkalmazunk, meglepően jó eredményeket érünk el. Emellett azután már csekélyebb fontossággal bír az a körülmény, hogy a vizet a henger végei felé elvezethessük, különösen ha arról gondos, kódunk, hogy a henger a sajtolás pont jávai ellenkező oldalon oly fölületi nyomásnak legyen alávetve, mely nagyobb mint a sajtolás pontjában uralkodó sajtolóerő. Ekkor azután a kapilláris csatornák által fölvett víz könnyen fog ismét kiszoríttatni úgy, hogy az ily módon száraz állapotba jutott hengerfölület ujabb víz fölszivására válik alkalmassá. Kitűnt azonban, hogy oly henger, melynél a kapilláris csatornák hosszirányban baladnak, majdnem- hatástalan, ami valóban meglepő és nem könnyen magyarázható. Összehasonlító kísérletek azt mutatták, hogy fémhuzallal körültekercselt henger a nemezköpenyt mindazon esetekben pótolhatja, melyekben nem fontos az, hogy az anyagrétegben jelek létesüljenek. Az egészében fémből kiképezett sajtoló-