66256. lajstromszámú szabadalom • Hőgyűjtő

vezetjük be. Ezek a gázok először is a fölső (11) kemence legalsóbbján haladnak 3fc; azután a fölötte lévő (10)-ik kemencébe Hétnek bé, ezen átáramlanak, majd pedig hasonló módon egymásután valamennyi többi fölső kemencén átáramolva (D)-nél a készüléket elhagyják, természetesen már lehűlt állapotban. A forró gázok a leírt útról •el nem térhetnek, hanem csakis a fölső (11) •kemencén haladhatnak át, minthogy a huzatok ennek megfelelően vannak elrendezve, másrészt pedig a fölső és alsó (11) kemence közötti tér, mely a szelepként működő homokkal van megtelve, megakadályozza, hogy a tűzgázok lefelé ne vonulhassanak. A fölmelegítendő levegőt az (A) nyíláson vezetjük be a (11) kemencéből álló alsó télepbe, melyen a levegő hasonlóan halad át, mint a fölső telepen a gázok. A fölmelegített levegő (B)-nél távozik. A fölső kemencetelepen forró gázok hajadnak át, aminek következtében az ebben a telepben lévő homok fölmelegszik. Ha már most a szállítócsiga mozgatása által a készülékből homokot távolítunk el úgy, hogy a homok az egész készülékben mozgásba jön, akkor a fölső telepnek forró homokja az alsó kemencetelepbe hull, aminek következtében az alsó telepen átáramló levegő a fölső telepből lehulló homok melegének rovására fölmelegszik. A homok ilyképen lehűl és hideg állapotban jut abba a térbe, amelyben a csiga van. Ha a szállítócsiga mozgássebességét helyesen állítottuk be és a lég és tűzgáz áramlását is beszabályoztuk, akkor (A)-nál hideg homok és hideg levegő van, mivel pedig a homoknak hőfoka fölfelé emelkedik és (B)-nél a legnagyobb, a fölmelegítendő levegőnek hőfoka is (B)-nél a legnagyobb. (C)-nél fordítva van. Itt a készüléknek fölső részében a homok a legmelegebb, (D)-nél pedig, ahol a gázok távoznak, a leghidegebb, úgy hogy a gázok melegének kihasználása a lehető legjobb. ' Az alul kilépő hideg homokot az elevátor fölfelé szállítja, mely homok azután új-4)ól fölhasználtatik. Az (A)-nál belépő hideg levegő a készüléket (B)-nél fölmelegítve hagyja el, míg ellenben a forró gázok (Ö)nél jutnak a készülékbe és abból (D)-nél lehűlve távoznak. Ezáltal ideális körfolyamat és folytonos üzem van elérve. Mivel a homokot áteresztő csövek egymás fölött vannak alkalmazva, a homok egyik kemencéből a másikba áthullva folytonosan kavarodik, s azok a homokrészek, amelyek egyszer alul feküsznek, máskor fölülre kerülnek, amiáltal lehetővé van téve, hogy a tűzgázokból a meleget gyorsan és jól elvonjuk, másrészt pedig a fölmelegített homok melegét a fölmelegítendő melegnek gyorsan és jól átadja. A homoknak folytonos kavarása és forgatása által hártyának a homokon való képződését is meggátoljuk, a homokba esetleg mégis bejutó tisztátlanságokat pedig a készülékben fönnt alkalmazott szitaművel távolítjuk el. A melegfölvevés és melegleadás ily körülmények között tehát mindenkor egyenletes, jó és kedvező, nem úgy mint köveknek az alkalmazásánál, amelyeknél az ellenállás befelé nő. Ennek következtében a jelen készüléknek hőkapacitása is lényegesen nagyobb, másrészt pedig a készülék sokkal gyorsabban dolgozik is, úgy hogy ugyanarra a teljesítményre sokkal kisebb és olcsóbb készülékre van szükség, mint eddig. Az 1. és 2. ábra szerinti áteresztő csövek helyett a 3., 4. és 5. ábrán föltüntetett elrendezések is használhatók. A csövek kerek, négyszögletes vagy más keresztmetszettel is bírhatnak, sőt a csövek el is hagyhatók és helyettük a kemencefenekekben hasítékok alkalmazhatók. Utóbbi esetben a huzatokat azáltal kapjuk, hogy az erre megkívánt helyen a kemence fenekében a hasítékokat elhagyjuk, amiáltal a huzat részére hely marad. Homok helyett más alkalmas anyagot is használhatunk pl. granulált samottdarabkákat, vagy kovasavas vagy bázikus anyagokat stb. Ha nem akarunk folytonos üzemben dolgozni, akkor a készüléknek alsó felét eltá-