66245. lajstromszámú szabadalom • Gép és eljárás fémszálas, vagy fémhuzalos lámpák tartóállványához való tartódrótok beforrasztására

csiga a 4—6. ábrákon a jobboldalt lévő szorítóval van löltüntetve. A szoríiók központos eltávolodásánál minden egyes csigáról a tartódrót lefejlődik, mert a vége az üveggombban meg van fogva. Ha a tartóvéfceket a levágás után magá­ban a gépben ha jlítjuk, az előállított tartó­állvány kivevésénél arra kell ügyelnünk, hogy a tartók a gép egy részéhez se i\!ődjenek, minthogy azáltal erpdeti alak­jukat elvesztenék; ezt bonyolult beren­dezések elkerülésével legegyszerűbb mó­do>n azáltal létesíthetjük, hogy a (b) üveg­rudat az (f) és (fl) pofák szétválasztása után kis szöggel hossztengelye körül for­gatjuk (6. ábra) és saját tengelye irányá­ban kihúzzuk. Természetesen ehelyett a pofákat tartó asztalt is lehel egy kevés­sel elforgatni, ami azonban nem olyan egyszerű, mint az üvegrúd elforgatása. A leírt berendezés némi változtatással akkor is használható, ha az üveggomb nem az üvegrúd végén, hanem egy köz­benső pontján van elrendezve, ami oly gomboknál fordul elő, melyek a lámpa üveglábához közelebb fekszenek (9. ábra). limeUeü lehetséges, hogy a tartóállvány üvegrúdját csak utólag, azaz az üveg­gomb alakítása és a lartódrótolc befor­rasztása után kötjük össze a lámpaláhbul, amire nézve a 7. és 8. ábrák egy kivi­teli alakot mutatnak vagy az üvegrudat kezdettől fogva, tehát még az üveggomb alakítása elolt és a tartódrótok beíor­rasztása előtt kötjük a lámpa üveglábá­val össze, mindezt egy péfdakép veit ki­vileli alak,ában a 9. ábra mutatja. Mind­két esetben celszerű az üvegrúd megöm­lcsztelt részét egy kölyű segélyével az alsó határoló fölületre szorítani, miáltal^ 7. és 8. ábrák szerinti kiviteli alaknál a {c) ttveggombbal egyidelűleg a (h) nyúl­vó»y állíttatik elő, mely később a lámpa­lábbal való összeköttetésre szolgál. A kölyű egyszerűen két központosán elrendezett (i) és (k) részből áll, melvek, miatán az üvegrúd alsó vége megvasta-Ip'ttatolt és lefelé mozog, szintén lefelé . íuoagattatnak és pedig géphaj ás, önsúly, | vagy rúgóerők segélyével. A két résznek oly módon kell mo'ognia, hogy előbb a külsű gyűrűalakú (k) része kerül az (e) határolófölöletre és csak azután szorula (b) üvegrudat körülzáró (i) rész az öm­lesztett üvegmasszára és azt az (c) hatá­roló tölük'tben levő, a (h) nyúlvány ala­kítására szolgáló üregbe sajtolja, míg az oldalirányú eltávolodást a külső (k) fáyfiru és az (e) hatarolóilarab peremrésze kor­látozza. A 7. ábrán föllüntetett helyzet az üvegrudat és a kölyüt az üvegrúd alsó végének megömleszlése alait, a 8. ábra pedig azon helyzetet mutatja, me­lyet ezen részek az üveggomb es a (h) nyúlvány alakítása alatt foglalnak el. A megöuilesztett üvegmasszának oly üveggömbbá való sajtolasa, mely a köz­pontosán egymáshoz közelített lartóvége­ket körülveszi és mint azt láttuk, szük­ség esetén a tartóállványnak a lámpa­lábbal való összeköttetésére egy nyúlvány­nak egyidejű alakítását is leiietővé teszi, úgy ezen utóbbi körülmény folytán, mint a befwrrasztások nagy szabályossága és jósága és az előállítás gyorsasaga követ­keztében is vastagabb merev tarlódrótok­hoz is előnyös. A 7-9. ábrákon ily me­rev tarlódróiok vannak föiiüntetve. Emel­lett még az az óvóintézkedés is nagyon fonlos, hogy a tarlódrótokai nem a be­forrasztás ulán, hanem már előzőleg a kívánt hosszúságra le kell vágni és meg kell hajlítani, különben azon veszélynek lennének kiiéve, hogy a tarlódróiok a hajlítás alatt az üveggombból, kiszakad­nak, vagy róla letörnek. A larlóürőiok levágásának és hajlításá­nak cs azt követő központos összetolá­sának egy példaképen >ett kiviteli mód­ját a 9 ábra mutatja. Az ábra baloldali részen a (d) szoríiók az (a) tarlódróiok levágására és hajlílására szolgáló (f, fl) pofák és az (i, k) sajtolórészek abban a helyzetben vannak föltűnletve, melyet az üvegrúdnak a tekintetbe jövő helyen vuló megömleszlése, a tartódrótok megh;ylí­tása és levágása alatt fölvesznek, ml 4 az ábra jobboldala ezea i&zekntrk a jfc)

Next

/
Oldalképek
Tartalom