66245. lajstromszámú szabadalom • Gép és eljárás fémszálas, vagy fémhuzalos lámpák tartóállványához való tartódrótok beforrasztására
csiga a 4—6. ábrákon a jobboldalt lévő szorítóval van löltüntetve. A szoríiók központos eltávolodásánál minden egyes csigáról a tartódrót lefejlődik, mert a vége az üveggombban meg van fogva. Ha a tartóvéfceket a levágás után magában a gépben ha jlítjuk, az előállított tartóállvány kivevésénél arra kell ügyelnünk, hogy a tartók a gép egy részéhez se i\!ődjenek, minthogy azáltal erpdeti alakjukat elvesztenék; ezt bonyolult berendezések elkerülésével legegyszerűbb módo>n azáltal létesíthetjük, hogy a (b) üvegrudat az (f) és (fl) pofák szétválasztása után kis szöggel hossztengelye körül forgatjuk (6. ábra) és saját tengelye irányában kihúzzuk. Természetesen ehelyett a pofákat tartó asztalt is lehel egy kevéssel elforgatni, ami azonban nem olyan egyszerű, mint az üvegrúd elforgatása. A leírt berendezés némi változtatással akkor is használható, ha az üveggomb nem az üvegrúd végén, hanem egy közbenső pontján van elrendezve, ami oly gomboknál fordul elő, melyek a lámpa üveglábához közelebb fekszenek (9. ábra). limeUeü lehetséges, hogy a tartóállvány üvegrúdját csak utólag, azaz az üveggomb alakítása és a lartódrótolc beforrasztása után kötjük össze a lámpaláhbul, amire nézve a 7. és 8. ábrák egy kiviteli alakot mutatnak vagy az üvegrudat kezdettől fogva, tehát még az üveggomb alakítása elolt és a tartódrótok beíorrasztása előtt kötjük a lámpa üveglábával össze, mindezt egy péfdakép veit kivileli alak,ában a 9. ábra mutatja. Mindkét esetben celszerű az üvegrúd megömlcsztelt részét egy kölyű segélyével az alsó határoló fölületre szorítani, miáltal^ 7. és 8. ábrák szerinti kiviteli alaknál a {c) ttveggombbal egyidelűleg a (h) nyúlvó»y állíttatik elő, mely később a lámpalábbal való összeköttetésre szolgál. A kölyű egyszerűen két központosán elrendezett (i) és (k) részből áll, melvek, miatán az üvegrúd alsó vége megvasta-Ip'ttatolt és lefelé mozog, szintén lefelé . íuoagattatnak és pedig géphaj ás, önsúly, | vagy rúgóerők segélyével. A két résznek oly módon kell mo'ognia, hogy előbb a külsű gyűrűalakú (k) része kerül az (e) határolófölöletre és csak azután szorula (b) üvegrudat körülzáró (i) rész az ömlesztett üvegmasszára és azt az (c) határoló tölük'tben levő, a (h) nyúlvány alakítására szolgáló üregbe sajtolja, míg az oldalirányú eltávolodást a külső (k) fáyfiru és az (e) hatarolóilarab peremrésze korlátozza. A 7. ábrán föllüntetett helyzet az üvegrudat és a kölyüt az üvegrúd alsó végének megömleszlése alait, a 8. ábra pedig azon helyzetet mutatja, melyet ezen részek az üveggomb es a (h) nyúlvány alakítása alatt foglalnak el. A megöuilesztett üvegmasszának oly üveggömbbá való sajtolasa, mely a központosán egymáshoz közelített lartóvégeket körülveszi és mint azt láttuk, szükség esetén a tartóállványnak a lámpalábbal való összeköttetésére egy nyúlványnak egyidejű alakítását is leiietővé teszi, úgy ezen utóbbi körülmény folytán, mint a befwrrasztások nagy szabályossága és jósága és az előállítás gyorsasaga következtében is vastagabb merev tarlódrótokhoz is előnyös. A 7-9. ábrákon ily merev tarlódróiok vannak föiiüntetve. Emellett még az az óvóintézkedés is nagyon fonlos, hogy a tarlódrótokai nem a beforrasztás ulán, hanem már előzőleg a kívánt hosszúságra le kell vágni és meg kell hajlítani, különben azon veszélynek lennének kiiéve, hogy a tarlódróiok a hajlítás alatt az üveggombból, kiszakadnak, vagy róla letörnek. A larlóürőiok levágásának és hajlításának cs azt követő központos összetolásának egy példaképen >ett kiviteli módját a 9 ábra mutatja. Az ábra baloldali részen a (d) szoríiók az (a) tarlódróiok levágására és hajlílására szolgáló (f, fl) pofák és az (i, k) sajtolórészek abban a helyzetben vannak föltűnletve, melyet az üvegrúdnak a tekintetbe jövő helyen vuló megömleszlése, a tartódrótok megh;ylítása és levágása alatt fölvesznek, ml 4 az ábra jobboldala ezea i&zekntrk a jfc)