66242. lajstromszámú szabadalom • Explóziós mótor
- 2 -••emelhetik. A berendezés már most olyan, bogy fogantyú segélyével, a (b) kipuffogóbütyök helyett, a más időpontokban működő (h) fékezőbiitykök hozhatók az (e) lökőrúddal együttműködő helyzetbe, mikor Is azután egyidejűleg a tüzelőanyagfuvóka is kikapcsolódik, anélkül azonban, hogy az -(f) beeresztőbütyök működése valamit is tallóznék. E célra a (d) hüvely fölső szélén (dt) fogakkal van ellátva, melyek az (e) lökőrudat magában foglaló, közbeiktatott (i) hüvely megfelelő (il) fogaiba kapaszkodnak. A (g) hüvely fölső szélén, szintén (gl) fogakkal van ellátva, melyek úgy vannak alakítva és elrendezve, hogy a mótor normális munkamenetekor, azaz addig, amíg a (b) kipuffogóbütyök működik, az (il) fogak közt lévő foghézagokkal állanak szemközt. Ennek folytán a (g) hüvelyt a (dj hüvelyen tengelyirányban eltoló (h) fékező-Mtykök, a mótor normális járásakor, az (e) lökőrúdra befolyást nem gyakorolhatnak. A <d) és (g) hüvelyek kölcsönös elforgását a (k) hasíték és az ebbe benyúló (1) szög gátolja meg (1. ábra). Mihelyt az (i) közvetítőhüvelyt geometriai tengelye körül annyira -elforgatjuk, hogy a (gl) fogak az (i) közvetitőhüvely (il) fogni alá jutnak és a (d) hüvely (dl) fogai az (il) fogak közt lévő hézagokkal szemközt kerülnek, a (h) fékező*>ütykök vannak bekapcsolva, melyek azután önmagukban véve ismert módon, a fékezési műveletnek megfelelően, a kipuffogószelep vezérlését átveszik. Az (i) közvetítőhüvely forgatására pl. a 2. ábrán föltüntetett berendezés szolgálhat. E berendezés szerint az (i) hüvely (m) karral biró gyűrűben csúszik, melyhez az (n) lécnek a berajzolt nyíl irányában való eltolásakor e léc (nl) nyúlvanya ütközik és ezáltal az (i) hüvely elforgását idézi elő. Az <m) kar helyett fogaskerék, vagy hasonló Szerkezeti elem is alkalmazható. Az (n) léc visszahúzásakor az (i) hüvelyt húzó- vagy nyomórú^ó, vagy kénySíermozgááulag, az <(i) hüvely második (ml) karja forgathatja visz*za, melyhez az (nl) léciiyúhány ütközik. A fajsolt helyzetben az (i) hüvelyt kilincsszerű esappanórúgé gátolja meg forgásában. A (d) ós (g) hüvelyek, amint az az 1. ábrán látható, (q) közbeiktatott rúgóval lehetnek ellátva, mely az egyik, a (g) hüvelyt, a mótor munkája közben, a(h) fékezőbütykökkel érintkezni nem engedi. Ez elrendezés a (d) és (g) hüvelyeknek egymáshoz képest súrlódást és kopást előidéző, szükségtelen eltolódását meggátolja. Többhengerű motoroknál a fékezés úgy eszközölhető, hogy valamennyi tüzelőanyagfuvóka egyidejű kikapcsolása után, vagy valamennyi kipuffogószelepet egyidejűleg, vagy előbb az egyik (vagy néhány), azután pedig egy második (vagy a többi)' szelepet stb. átve^érelünk, A még át nem kapcsolt hengerek ekkor üresen járnak, minthogy a henger szívóhatása a tüzelőanyagfuvókára azoknál is ki van már kapcsolva. Valamennyi kipuffogószelep egyidejű átállítására a gép vezető által eltolható rúd szolgálhat, mely a kipuffogószelepek elosztásával azonos elosztásban, az (m) hüvelykarok átfektetésére vagy eltolására szolgáló menesztőket (nyúlványokat) hord. Á kipuffogószelepek fokozatosan való átállítására a 3. ábrán föltüntetett (p) léc alkalmas, mely pl. négyhepgerű motorhoz való, mely motornál az egyik kipuffogószelepet a másik után, az 1. és 2. ábrákon Iá haté (j ) közvetítőhüvelyek elforgatásával lehet átállítani. A négy (I—IV) henger lökőrúdjai egy sorban feküsznek és az (ml) karok ugyanezon oldal felé nyúlnak. A berajzolt nyíl irányában eltolódó (p) rúd, (pl, j>2, pB) nyúlványaival már átállította az (I—III) heugerek (i) közvetítőhüvelyeit és éppen azon van, hogy (p4) nyúlványával a (IV) henger (m) karját a pontozottau rajzoli helyzetbe állítsa át. A (p) rúd visszatolásakor, megfordított sorrendben, a (p) rúd (pö, p8) nyúlványai valamennyi henger (i) közvetítőhüvelyeit ismét a normális munkamenetre állítják vissza, mel^nel ismét a (b) kipufíogóbütykök (1. ábra) működnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Exploziós mótor a lüzelőaDyagbeeresztés helyett a légbeeresztés bekapcsolására *
