66216. lajstromszámú szabadalom • Eljárás réztartalmú ércek és pörkölt, valamint rézérces kőzetek értékes réztartalmának kinyerésére
— 3 — keletkezhető rézszulfát savmaradéka j 1—10%-ának, az aluminiumszu'fát sav- j maradékára vonatkoztatva. Túlkoncentrált oldat alkalmazása a réz és alumininmszulfátnak későbbi elválaszthatása szempontjából sem előnyös. Az érc és a lúgzóoldat egymásrahatásakor az I. a. illetve I. b. és a II. a. II. b. Ili. a és III. b. reakciók mennek végbe. Az egész massza tehát idegen anyagokon kívül szabad aluminiumszulfátot, rezszulfátot, rézoxidot, aluminiumh<droxidot és a már ismertetett bázisos sókat tartalmazza. Már most annyi kénsavat adunk a masszáhos, amennyi a IV. alatti bontó reakciók szerint éppen szükséges. Fölös kénsav bevitele gondosan elkerülendő, nehogy az a Fe2 08 -ot megtámadja. A kénsav az elkeveredéskor, tékir.tettel a bázisos sók laza kötésére, azonnal fölhasználódik. Rövid várako/ás után mialatt a fölszabaduló rézszullát és aluminiumszulfát ismét reakcióba lépnek, ismét megbontjuk az újonnan keletke/ő bázisos sókat s ezen két műveletet újabb kénsavmennyiségek beadagolásával váltakozva mindaddig ismételtetjük, amíg a nyersanyaggal bevitt CuO teljesen át nem alakul rézszulfáttá. Az imént leirt módon a lúgzás melegen néhány óra alatt tökéletesen végbemegy. Hideg lúgzásnál a reakció lassúbb és ezért ezt célszerűen szűréssel kapcsolatban létesítjük. Az alumimumszulfátoldat ez esetben kissé koncentráltabb lehet. Az ércekel kellő előkészítés után szűrnkádba helyezzük és keresztül bocsátjuk a lúgzóoldalot. llykép a kád alait elhelyezett gyűjiőtartányba lefolyó oldat rézszulfátot, a bázisos BuS04 . Cu (OH), vegyületet és kevés aluminiumszulíáiot fog tartalmazni. A kádban visszamaradnak az oldhatatlan bázisos alumínium- és rézsók és az alumíniumhidroxid. Most megfelelő mennyiségű kénsavat adagolva a szűiőkádba, ismét normális réz- és aluminiumszulfátoldat fog a gyűjtőtarlányba lefolyni, amelynek egész tártalmát ezután ismét föllőltjük a szűrő' | kádban foglalt ércre. llykép ismét ák előbbi eset ismétlődik meg s a váltakozó föltöl'ést, melynél tehát minden második esetben csak kénsav kerül föltől lésre, addig folytatjuk, míg az érelömeg Cutí tartalma el nem tönik. Ha valamiképen, akár nem teljes pör kölés, akár túlsók kénsav beadagolása folytán kis mennyiségű ferriszulfát kerülne az oldalba, akkor azt CuO beadagolásával melegítés mellett a következő reakció értelmében távolítjuk el: Fe2 (S04 )3 + 3CuO + 3Ha 0 = 3CuS04 + + Fea (OH)6 A lúgzás befejeztével a lúgzó oldat főleg az ércben foglalt CuO-ból keletkezett rézszulíá ot és ezenkívül az eredetileg bevitt aluminiumszulfátot tartalmazza. Az oldat a meddőtől tetszéssszerinti szűrőberendezéssel különíthető el. Az oldatban lévő réz- és aluminiumszulfat elkülönítése több módon történhetik. Eljárhatunk például olykép. hogy a rezet rézszulfát alakjában választjuk el bepárlás és részleges kikrislályosítás útj.ui. Ismeretes ugyanis a következő kettős só: CuSO,. 7Ha (). Al2 (S04 )« • /H2 0 . Ezen 14 mol. kristályvizet tartalmazó kettős sóvízben sokkal jobban oldódik, mint a rézszulfát-pentahidrát, a CuS04 . ,5H2 0. Ennek megfelelőleg a bepárlást addig folytatjuk, amíg elegendő víz marad az ismét említett kettős sónak hideg oldatban való tartására. llykép kihűléskor egyedül a CuS04 5H2 Ö fog szép triklin kristályokban kiválni Természetes, hogy az anyalúg legnlább is a kettős só képletének megfelelő mennyiségű rézszulfátot fog tartalmazni, éppen ezért ajánlatos a minél hígabb üluminiumszulfát-oldattal való lúgzás. Miután azonban ezen anvaliigot a következő lúgzáshoz használjuk föl. az elkülönítés leirt módja semminemű veszteséggel sem jár. Az elkülönítést eszközölhetjük végül folytonos kavarás közben végzett bepár-
