66213. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magasabb hőfoknál forró ásványi olajnak alacsonyabb hőfoknál forró termékekké átalakítására

•csupán a Friedl-Kraft-féle reakciónál van szó, melynek célja aromatikus szénhidrogéneknek halogénalkil segítségével való alki-Mlása (homolog vegyületek szintézise). Utalnunk kell még külön arra, hogy a Friedel-Krafft-féle reakciónál ajánlották már az aromatikus testből és halogénalkilból álló kevérélínek á petróleum alkatrészeivel való hígítását és aztán az aluminiumklorid hatásának való alávetését (v. ö. Meyer-Jacobson, Lehrbuch der org. Chemie 1902-ben megjelent II. kötete (1) 97. oldalát); feltesszük 'tehát itt, hogy a megfelelő petróleum párlatrészletek (frakciók) a képződött aluminiumvegyületek által nem befolyásoltatnak. Ezzel szemben már most azon meglepő megfigyelést tettük, hogy a Gustavson á.tal leírt, halogénaluminiumból és szénhidrogénekből, vagy halogénalkilekből, melyeket 6 szénhidrogénhalogénaluminiumnak nevez, álló olajos reakciótermékek egyedül, tehát szabad alumiirumlialogenid, halogénhydrogén és halogénalkil nélkül, képesek ásványi olajat és annak párlatré3zeit (frakcióit) fernientszerüeo, fotytonos katalytikus folyamatban, megbontani, míg maguk emellett változást alig szenvednek. Ezen olajok csekély mennyiségével úgy közönséges, mint fokozott, sőt csökkentett nyomás esetén is viszonylagosan alacsony hőmérséklet mellett (a forráai hőmérséklet túllépése nélkül) iehet tetszőleges mennyiségű ásványolajat benzinhez hasonló anyagokká alakítani. Ezen katalitikus folyamat nem volt előre látható. A folyamat annál inkább meglepő kellett hogy legyen, első sorban, mivel egyenesen aromatikus és alifás vegyületeket különböztetünk meg, chemiai ágensekkel szemben való, alapjában véve eltérő viselkedésük szerint; azután pedig mert különösen a Friedel-Krafft-féle reakció, a fentebbi képlet szerinti érdekes, közbenső termékeivé], az aromatikus vegyületekre épen legjellegzetesebb. Azután a Friedel-Krafft-féle reakció szerkezete az ásványi olajra inkább összetevő ffö'építő), mint megbontó hatást helyezett kilátásba. Végül azonban legkevésbé volt az várható, hogy a szénhidrogénhalogénaluminium, melynek előállítására a petroleumszénhidrogéneket lehet fölhasználni, azután, a maga részéről, katalitikusan a saját anyagát korlátlan mennyiségben megbontja, amiből jelentékeny műszaki értékkel biró alkalmazás válik lehetővé. Egyébként műszaki hatások gyanánt kiemelendők a következők : A katalitikus megbontás máskép és sokkal egyszerűbben folyik le, mint a tisztán chémiai reakció, melyet a fentebb említett kutatók az „olajos aluminiumvegyület képződésekor észleltek. Míg ugyanis pl. a képződés csak halogénhydrogén, vagy halogénalkil jelenlétében volt eszközölhető, a jelen folyamat egyedül folyik le, minthogy itt már nem halogénaluminiummal, hanem abból származó, sajátságos, szerves vegyületekkel van dolgunk. Szabad halogénaluminium alkalmazása esetén főleg gázokat kaptunk és csak a legkisebb mennyiségben könnyebb olajakat, sőt legtöbbnyire telítetlen anyagokat a petróleumból, ezzel szemben a jelen katalitikus folyamat gázképződés nélkül folyik le és csupán telített, benzinhez hasonló termékeket ad. Könnyű olajok keletkeznek folytonosan, melyek forráspontja kb. 45—140°, fajsúlya pedig kb. 0-7 075. Az ismeretes úgynevezett «krak»-eljárásokkal szemben a jelen új eljárásnak számos előnye van. így számos a most említett eljárással nyert olajjal szemben, az új olajok kellemes illatúak. Azonkívül a nyomás alatt, különösen pedig az oly magas nyomás alatt, mint az említett «krak»-eljárásoknál, való dolgozásra nincs szükség, sőt a megbontás míg vakuumban is lefolyik. Az aluminiumolajokkal való dolgozás, melyek Gustawson íjiódszerei szerint telített, vagy telítetlen szénhidrogénekből, vagy alkilcloridokból nyerhetők, nehézség nélkül folyik le. Adott esetben az olajat, különösen, előnyösen finoman elosztott, szilárd alakban lehet azt eljárásnál alkalmazni úgy, hogy az pórozus, vagy hasonló masszákkal, melyek nagy fölületi vonzóképességgel bírnak, fölszi tatjuk.