66210. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a szén desztillációjánál nyert és effajta gázoknak tisztítására és a mellékterméknek nyerésére
tovább való földolgozásuk céljaira, egyszerű szűrés útján vagy más hasonló módon lehetővé válik. Kiterjed továbbá a találmány arra is. hogy külön alkáli helyett magát a gázban foglalt ammonjákot használjuk föl és pedig olykép, hogy a kénhydrogéntisztítót közvetlenül a kátrányleválasztóhoz kapcsoljuk, azaz a kénhydrogéntisztítást az ammoniákjától még meg nem fosztott gázzal végezzük. Ilykép tehát külön alkáli alkalmazása fölöslegessé válik, mert annak szerepét a gázban foglalt ammóniák veszi át. Az ammóniáknak a mosó folyadék által való teljes kimosása a kénhydrogéntisztítás alkalmával természetesen csak addig következik be, amíg a mosófolyadék ammóniákkal nincsen telítve. A találmány keretébe tartozik még azon igen alkalmas munkaeljárás, amely szerint az alkálipoliszulíidokból kivonjuk a ként és értékes kereskedelmi cikk alakjában nyerjük meg. Ez abban ál/, hogy az alkálipoliszulfidokat tartalmazó folyadékot 90—100 C°-ra melegítjük, amikor is a poliszulfidok kén leválása mellett elbomlanak. Ez alkalommal kénhydrogén, illetve kénhidrogén és ammóniák szabadul föl, a kén pedig csomós, könynyen elválasztható alakban a fenékre hull és a fölötte álló folyadéktól szűréssel vagy más efféle módon elkülöníthető. Különösen alkalmas és ajánlatos ezen eljárás ciántartalmú gázok esetén. A fönt elmondottak szerint a cián ezen eljárás keretében szülfociánvegyületek alakjában távolítható el. A szulfociánvegyületek, könyen oldódván, oldatban maradnak, tehát a szilárd részektől elválasztott oldat ezeket és az alkálipoliszulfidokat tartalmazza. Ha már most a folyadékot annyira melegítjük, hogy az alkálipoliszulfidok kénleválás közben elbomoljanak, úgy módunkban áll az, hogy a szulfociánvegyületeket a legegyszerűbben s önmagukban elkülönítve nyerjük meg. Ez már •azon okból is különösen előnyös, mert megadja a lehetőségét annak, hogy magában a széndesztillációüzem keretében ezen szulfociánvegyületeket ammóniákká alakítsuk át és az ammoniáknyereményt lényegesen fokozzuk. Az eljárás révén tehát ilyformán a gázok egyidejű tisztítása mellett az eddig nehezen vagy egyáltalán nem értékesíthető tisztátalanságokat, mint a kénhydrogént és a ciánt, értékes kereskedelmi cikkek (kicsapott kén, szulfociánvegyületek, illetve ammóniák) alakjában nyerjük magában a széndesztilláció folytonos üzemében. A jelen találmány szerves összefüggésben folytatólagosan még azt is magában foglalja, hogy a poliszulfidoknak kén leválása melleit történő megbontásakor előálló gőzalakú bomlási termékeket: a kénhydrogént, illetve a kénhydrogént és ammoniákot ismét visszavezetjük az eljárási folyamatba. Ezeket vagy a gázáramhoz vezetjük és pedig a kénhydrogéntisztílóba való belépésük előtt, amikor azután a kénhydrogéntisztítás és a kén kivonása célszerűen ugyanazon készülékben történik, amint ezt a mellékelt sematikus rajz 2. ábrája mutatia, vagy pedig a kénhydrogén, illetve kénhydrogén és ammoniákgőzöket egy második készülékben a vasszulfidvegyüleiek és kén keverékével hozzuk érintkezésbe (lb ábra), ami általánosságban ajánlatosabbnak látszik, mert ilykép a koncentrált gázok természetesen koncentráltabb alkálipoliszulfidoldalokat szolgáltatnak, mintha előzőleg a széndesztillációsgázokkal higíttatnának. Mint említettük, ezen eljárásnál a gázokban foglalt kénhydrogént kicsapott kén alakjában nyerjük meg. A találmány értelmében most már ezen ként elégetjük és az ekkép nyert SOa és S03 .gázokat a széndesztillációs és más hasonló gázok ammoniákjának megkötésére használjuk föl. Ezen célra a Burkheiser-féle eljárást használjuk fői, nevezetesen az S02 gázoknak és az ammoniáktartalmú desztillációs gázokat neutrális és pri-
