66198. lajstromszámú szabadalom • A vágányon futó kocsiról működtethető váltóállítóberendezés

- 3 _ a kocsin kívül elrendezett szerkezet indítjar meg. A jelen találmányt képező második to­vábbképzési alaknál a (9) pedálsinnel (3a. ábra) az (51) drótkötél van egy, a szárai­val a pedálsín (9x) karjának egy furatán eltolhatóan átvezetett és a kart a szárra fölcsavarolt csavaranya közvetítésével, le­felé mozgásánál magával vivő (52) horog segélyével összekötve úgy, hogy a pedál­sínt, a drótkötélnek mozgatása nélkül, a kocsin elrendezett szerkezetnek segélyével le lehet nyomni. A drótkötél, az (54) vezető csiga körül és az (53) védő csövön át, a vágányon kívül elrendezett és az (55') csap körül elforgatható (55) szögemeltyűnek le­felé nyúló karjához van vezetve és evvel össze van kötve. Ha a pályaőr az (55) szög­emeltyűnek szabad karját lenyomja, az (51) drótkötél megfeszül és a (9) pedálsínt le­nyomja úgy, hogy a működtető szerkezet­nek elreteszelődése megszűnik. A leírt szerkezetet más, mechanikus vagy eíektromos szerkezet pld. a (9) pedálsinnek elmozdulását előidéző elektromágnes is he­lyettesítheti. Ez, a működtető szerkezetnek elretesze­lését a kocsitól függetlenül megszüntető szerkezet főleg oly esetekben előnyös, ame­lyekben a váltó nagyobb váltócsoporthoz tartozik és az (55) szögemeltyűk központo­sítva, állító műben helyezhetők el. Ez a szerkezet a váltóállító berendezést a köz­pontosított váltóállítás céljára különösen elő­nyössé teszi azért, mert a központról csakis a működtető szerkezet elreteszeléseinek megszüntetését kell végezni, ami kis erőt igényel, míg a nagy erőt igénylő átállítást maga a vonat végzi. Központosított állítás esetében a beren­dezés célszerűen oly jelző szerkezetekkel egészíttetik ki, melyek a váltóállító köz­pontban jelzik, hogy: 1. A működtető szerkezetnek elretesze­lése meg van szüntetve és a (12) nyomó­gomb (3a. ábra), melyet a kocsi kerekének le kell nyomnia, tényleg fölemeltetett a a síncsatornába, tehát, hogy a (26) vonó rúd az állító szerkezetet a 2. ábrában föl­tüntetett állásába állította. 2. Hogy a váltó a szabványos állásá­ban van. 3. Hogy a váltó az átállított állásá­ban van. Erre a célra elektromos jelző berendezés van alkalmazva (2. ábra), mely három, a váltóállító központban elrendezett (56, 57, 58) lámpából áll. Ezen lámpák egyrészt a közös, egyik sarkán földrekapcsolt (59) áram­forrásnak másik sarkával, másrészt pedig a (60, 61, 62) kontaktusokkal vannak össze­kötve. A (60) kontaktus a (26) vonórudon elrendezett, földrekapcsolt (63) kontaktussal működik együtt, melynek elrendezése olyan, hogy a (60, 63) kontaktusok akkor érintkez­nek egymással és zárják az (56) lámpának áramkörét, amikor a (26) vonórúd az el­reteszelésnek megszűnténél elfoglalt hely­zetében van. A (61, 62) kontaktusok a (37, 36) ütközőkkel működnek együtt úgy, hogy az (58) vagy az (57) lámpa világít, annak megfelelően, hogy a váltó a szabványos állásában (2. ábra) vagy az átállított állásá­ban (3. ábra) van-e. A leírt továbbképzési alak szerkezeti tekintetben az adott viszonyoknak meg­felelően módosítható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 62942. számú törzaszabadalomban vé­dett váltóállító berendezésnek egy tovább­képzési alakja, jellemezve egy, a váltó­nyelveknek átállítását végző reteszt, löketének majdnem egész hosszán, kény­szermozgásszerűen mozgató, három fog­gal bíró fogaskerék egy, ezen fogas­kerékkel mereven összekötött, a retesznek segédütközőivel együttműködő, a váltó­nak kézzel történő állításánál a fogas­kereket elforgató és ennek önkényes visszafelé váló forgását meggátló, három foggal bíró segédkerék által. 2. A 62942. számú törzsszabadalomban vé­dett váltóállító-berendezésnek egy tovább­képzési alakja, jellemezve egy, a váltó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom