66195. lajstromszámú szabadalom • Üreges tégla és ily téglából való falak

tók el. A nedvességi fok ellenőrzésére az (f, g) terekben hygrometerek rendezhetők el, melyek célszerűen a falba helyezett üvegablakokon át figyelhetők meg. Az 5. ábrán fölttintetelt berendezés a falak és így a szobák melegítését is lehelővé feszi. Az (f, g) falak egyikében vagy mindkettőben lévő vagy keringő levegő ugyanit a (h) vagy (k) csövek segélyével alkalmas hőforrással hozhatjuk kapcsolatba. Legcélszerűbben ez a melegítés azáltal .történik, hogy fölhevített levegőt vezetünk a (k) csövek egynémelyikén keresztül a belső (g) rendszerbe, mely hőeleniként a fal fölmelegítését idézi elő. Csapoknak és szelepeknek alkalmas elrendezése állal a meleg levegőnek a falon való keresztüláramlását szükség szerint szabályozhatjuk. Ez a berendezés természetesen falak lehűtésére is használható, mimellelt a légterek alkalmas hűtőanyaggal hozatnak kapcsolatba. A hűtést a légtérrendszeren át való fokozódott huzammal is végezhetjük, mikor is pl. a (h) vagy (k) csövek szellőztetővel köttetnek össze. A találmány nem szorítkozik két nyílássoros téglákra. A sorok száma tetszőleges lehet. A téglák illesztési végei az oldalfalakra merőlegesen álló (r) hornyokkal vagy csatornákkal vannak ellátva, melyek két egymásra fektetett téglánál keresztülmenő nyílásokat alkotnak, melyekbe cementet öntünk, mely megmerevedése után a téglák szilárd kapcsolatát létesíti. A vakolat könnyebb fölvétele céljából a téglák oldalföliiletei barázdákkal lehetnek ellátva vagy érdessé tehetők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Két sorban elrendezett nyílással biró üreges tégla, melynél az egyik sor egyik nyílása a másik sor két nyílása között fekvő telt résszel fekszik szemben és legalább két nyílás egy-egy illeszkedési végbe torkol ki, azáltal jellemezve, hogy az illeszkedési végeken kitorkoló (a), illetve (b') nyílások és a téglák oldalfölületei között fekvS téglarészekj minden ilyen nyílás és az ugyanazon sor legközelebbi (a'), illetve (b) nyílása között fekvő (c, d) téglarészek felé megvastagodnak. 2. Az 1. igényben védelt üreges tégla foganatosílási alakja, azáltal jellemezve, hogy e^y sorban három (a, a', a") nyílás van alkalmazva, melyek közül két (a, a") nyílás egy-egy illeszkedési végbe torkol ki, a másik sor pedig egy (b) nyílást tartalmaz. 3. Az 1. és 2. igényben védett üreges tégla foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a tégla oldalfalai és az illesztési végekbe kitorkoló lyukak között levő téglarészekben fémből való rudak vagy szalagok vannak elrendezve oly célból, hogy ezek az oldalfölületekre ható nyomásnál föllépő feszültségeket fölvegyék. 4. Az 1 — 3. igényben védett üreges tégla foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az illesztési végeken merőlegesen haladó (r) hornyok vannak elrendezve, minek folytán két egymáshoz illesztett tégla hornyai csatornákat alkotnak, • melyek cement vagy más kötőanyag fölvételére szolgálnak. 5. Az 1. és 2. igényben védelt üreges tégla foganatosítási alakja, azáltal jellemezve. hogy a nyílások a tégláknak falakká való összeköttetésén,íl ezen falak egész magasságára kiterjedő, a nyílássorok számával egyező számú, egymástól elszigetelt, összefüggő (f, g) lég térrendszereket képeznek, mely rendszerek közül mindegyik fölül és alul nyitott, (1) ventilekkel vagy csapokkal ellátott (h, k) csövekben torkol ki, oly célból, hogy a falon keresztül szabályozható légcsere mehessen végbe. 6. Az 5. igényben védelt fal foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (f, g) légterekben üveglapok által födött hygrometerek vanpak alkalmazva, melyek a terekbe zárt vagy ezeken átvonuló levegő nedvességi fokának megfigyelésére szolgálnak.