66194. lajstromszámú szabadalom • Kazán gőz fejlesztésére vagy oldatok bepárlására

3 -Az aránylag csekély mennyiségű gáz azután a (T) csőben lévő nyíláson átmehet a (J) térbe és innét tovább a hűtő- és elnyelető berendezésekbe. Ennél a berendezésnél egészen elmarad a samottépitmény a lángcső fölső részében és az (U) cső, valamint az (A) lángcső szabadon mozoghatnak, megfelelően a föllépő hőmérsékletváltozásoknak. Amint említettük, az itt leírt kazánok előnyösen használhatók azon lúg bepárologtatására, amelyet folyadékkal dolgozó •elnyelető eljárásoknál kapunk. E célból a kazánokat egyidejűleg gyűjtőedények gyanánt, melegítésre és a bepárologtatás első fokozata számára használhatjuk; a gázokban foglalt melegmennyiségeket, miután azok a kazánon átmentek, ismert bepárologtatókészülékek segélyével fölhasználjuk a végső bepárologtatásra, amely készülékeket gőz vagy közvetlen tüzelés helyett közvetlenül a kapott nitrózus gázokkal melegítjük. Az ilyen berendezéssel tetemes előnyöket érünk el, nevezetesen a kazánok, amelyek ezen berendezésnél légköri nyomás mellett vagy vákuumban dolgoznak, tetemesen kisebb szilárdságot igényelnek; a közönséges bepárologtatókészülékek összes gőzvezetékei elmaradnak és az üzem meg van szabadítva mindazon veszélyektől és nehézségektől, amelyekkel a nagyfeszültségű gőzzel való munka együtt jár. Ha gazdaságosnak mutatkozik, a segédgépek egy részét, pl. a kompreszorokat, szivattyúkat vagy másefféléket, gőzgépek útján működtetni, akkor a kazán egy részét a szükséges nagyfeszültségű vízgőz előállítására lehet készíteni, míg a többi kazán a lúg bepárologtatásának használatára építhető. Az ezen idő szerint használt több eljárásnál légköri nitrogén nyerésére a kapott nitrózus gázokat vízzel nyeietik el; ilyen módon aránylag gyönge savat (egészen •65°/o-osig) kapnak, amely előnyösen a kereskedésLea szokásos töménységig koncentrálható. Ha az úgynevezett nagy töményítésre, - mint rendesen, kénsavat használunk, akkor ezt vissza kell töményíteni és erre a célra, úgy mint a salétromsavak nagy töményítésére, előnyösen kb. 500° C-ig fölmelegített levegőt és 300° C-on fölüli hőmérsékletű túlhevített vízgőzt használnak. Avégből, hogy a szükséges levegőhőmérsékletet megkapjuk, előnyösen használhatunk fémből (kovácsolt vasból vagy öntöttvasból) készített levegőmelegítőkemencéket, amelyeket közvetlen tüzeléssel vagy a készített nitrózus gázok által magukkal vitt meleggel fűtünk. Nem előnyös azonban az ilyen levegőmelegítőkemencéket az eredeti magas hőmérséklettel (egészen 1200° C-ig), amellyel a gázok, a jelenleg ismert kemencerendszereket elhagyják, közvetlenül üzemben tartani; a végből, hogy alacsonyabb hőmérsékletet, pl. 600° C-t kapjunk, szokásos ezért a kemencegázokat azon gázok egy részéve], amelyek az eddig használt közönséges gőzkazánrendszereken mentek át, elegyíteni. Ekkor némi zavarok keletkeznek a telepben és annak üzemében, továbbá melegveszteségek lépnek föl a kemencéktől és kazánoktól az elegyítési helyekhez vezető vezetékekben. Ezeket az itt leírt kazánoknál elkerüljük, amennyiben ezek lehetővé teszik, hogy a nitrózus gázokat majdnem melegveszteség nélkül átvegyük a levegőmelegítőkemencék üzemének legjobban megfelelő hőmérséklettel. A kazánok ugyanis, amint fönt említettük, úgy vannak építve, hogy a gázokat azoktól át lehet venni, miután azok melegük egy részét leadták és így a kívánt hőmérsékletre hozattak. Míg az eddig használt berendezéseknél legalább két szabályozószervre volt szükség és pedig egy 1200° O-nyi gáz számára, addig a jelen berendezésnél csak egy szabályozószerv szükséges jóval alacsonyabb hőmérséklet számára. Ez áll akkor, ha külön levegőmelegítőkemencének a kazánon kívül való fölállítása kívánatos. A levegőmelegítőkemencék azonban előnyösen magában a kazánban is elrendezhetők. E célból például a mellékelt rajzon föltüntetett kazánoknál a