66190. lajstromszámú szabadalom • Reklámvilágítás
— 2 19. ábra a rugókat és az áramvezetéshez szolgáló távolságcsíkokat ábrázolja, végül a 20. és 21. ábrákon a 18. ábra 20—20 és 21—21 vonalai szerinti metszetek. Az (A) reklámbetü hajlított üvegcsőből készült. A (2) és (3) vezetékek az (1) zárt csövek hátsó falai mentén húzódnak és tetszés szerint vannak az üvegben megerősítve. Össze vannak kötve tetszőleges számú izzószál-elemmel,' ami pl. Tungesten-szál lehet. A (2) és (3) vezetékek az (5) fémvezetővel egymásután kapcsolvák és ez a vezeték, valamint az áramot visszavezető (6) vezeték az üvegcsövek hátsó részén elhelyezett (7) cementágyba vannak ágyazva. A cementréteg egy (8) bádogsikkal vagy fémbevonattal van közülzárva, mit épen a cementréteg tart állandóan az üvegcsövekkel összekötve. E lemez a csövek egész hoszszára kiterjed és ezek védésére szolgál. A (4) izzószálak sorkapcsolásban vannak az áramkörben és hogyha az egyes szálak által nyújtott fénymennyiség csekély is, mégis egy-egy egész betűben összegezedő fénymennyiség akkora, amely egy közönséges lámpa erejének körülbelül megfelel. Mivel azonban a lámpák egymástól csekély távolságban vannak á csövek teljes hosszában elosztva, összességükben olyan benyomást keltenek, mintha az egész betű egyetlen lámpából állana és az][egyes ^szálak még kis távolságból sem különböztethetők egymástól meg. A cső reflektorként hat és ezáltal a fény egyenletes elosztásához és az egyes szálak . egyenkénti megjelenésének gyöngítéséhez járul hozzá. A reklámbetük teknőkben vagy tokokban ülnek, melyeken a lámpák aljzatai fekszenek és melyeket bakok támasztanak alá. Az 5. ábra szerint a (14) teknők a (15, 16, 17) bakokon vannak megerősítve, melyek viszont asztalon, padlón, tetőn vagy falon rendezhetők el. A bakok (18) toldatain át majdnem minden baknál egy (19) lengőcsap hatol át. Csak a tok (20) végéhez közel levő baknak van az egyik oldal fölé irányított (19) csapja. Ezt a csapot a (22) hüvely veszi körül, ami forrasztás útján vagy másféleképen van a teknők alsó részén azok végéhez közel megerősítve, és amelyen egy (23) állítócsavar (7. ábra) megy keresztül, mely így biztosítja az illető a tokrészt a csapon való elforgás ellen. Az egész tok végeiken egymáshoz sorakoztatott egyes részekből áll. Az 5—8. és 14—19. ábrák szerint ezen részek négyszögletes keresztmetszetűek ós fölső részükön egy aránylag széles (24) bevágással vannak a betű befogadása céljából ellátva. Minden (A) betű egy vele szilárdan összekötött (25) aljzaton áll, melynek keresztmetszete a tok belső kiképzésének felel meg és belülről ehhez simul. Egy ilyen toksorba egy vagy több betű helyezhető, az egyes szava elválasztására (26) elkülönítő testek szolgálnak, amelyek azonban az áramot az egyik betűtől a másikig vezetik. Az előállítható (27) ütköző fej az aljzatokat és az elválasztó testeket a tokban levő behelyezésük szerint a hosszirányú eltolódás ellen biztosítja. Az ütköző egy lefelé nyúló (28) karral és egy (29) áthajló résszel ellátott kengyel, melynek (29) áthajló részén keresztül a (30) állitócsavar hatol át. A (20) végdarabban van (31) szigetelő csésze elhelyezve, amelyen keresztül a (21) vezeték a kezdő (31) testtel van összekötve. A 10—13. ábrák szerinti kivitelnél a (221 ) tokok hengeres keresztmetszettel bírnak és ennek megfelelőleg vannak a betűk aljzatai I ós az elválasztó testek is kiképezve. Itt is minden tokrészt (22) hüvely köt a támasz (19) csapjával össze. A 14—16. ábrák.szerinti kivitelnél a szögszerűen lehajlított (32) csapon van a tokrész megerősítve. A csap egyik szára a (22) hüvelyen hatol keresztül, míg a másik egy (34) lemezen megerősített hüvelyen ül, és így a készüléknek a falon való elhelyezését teszi lehetővé. Ennél a kivitelnél az egyes részeket a (19a) csapok kötik össze, anélkül, hogy a (16) támaszok bekapcsolása válnék szükségessé. Az aljzatok kiképzése különösen a 15—21.
